Erdős Attila, egyéni vállalkozó, okl. hidrogeológus mérnök weblapja


Magyarország neotektonika 2019-01-22
Egy korábbi írásomban a Móri-ároknak egy általam felismerni vélt új, nem túl magas (4-5 m) elvetési magasságú vetőjét írtam le, mely egy ma is jól látható tereplépcső formájában nyomozható a felszínen. Inkább vízgazdálkodási jelentősége van vagy lehet, az egyébként nem túl nagy vetőnek. Utána jutott eszembe hogy érdemes lehet további vetőket keresni az országban. Korábbi munkám kapcsán már "belebotlottam" egybe, ami egy Tamásiban tervezett fúrt kút kapcsán "került elém". Tamásiban a Koppány bal és jobb partjának a domborzata elég eltérő. A felső pannon Tihanyi Formáció (tPa jellel) felszíni előfordulása a Koppány jobb partján, egy a Koppány szögletes völgye mentén kialakult vető rendszerre utal. A felső pannon kibukkanása Koppányszántónál 250 mBf, Nagykónyinál 170 mBf, Párinál 230 mBf, Tamásinál 210 mBf magasságig követhető. A Koppány ártere Koppányszántónál 120 mBf, Tamásinál 110 mBf, amiből a felsőpannont elnyíró fűrészfog alakú vetőzóna, valójában inkább feltolódás, a kompresszió, azaz a térrövidülés miatt, valószínű. A függőleges elvetési magasság a 130 m-t is meghaladja. 1.ábra, felszíni földtani térképvázlat, a Koppány folyó környéke Nagykónyi és Tamási között A jelenkori függőleges kéreg mozgásokra a magassági alappontok időszakonkénti szabatos szintezési eredményeiből is következtethetünk. A Siklós - Nadap vonal területünket metsző szakasza egyben a vizsgált szelvény maximális emelkedésű szakasza, a jelenkori emelkedés maximuma Regöly és Pári között félúton van (Pári-hegy), a Koppány bal oldalán 15, míg a jobb oldalán 31 szögmásodperc/év sebességel dől a felszín, azaz a Koppány két oldala ma is eltérő sebességgel emelkedik. A Pári-hegy abszolút emelkedése az 5 mm/év értéket is meghaladhatja! Forrásom alább: A neotektonikus rendszer, a ma is élő vetők Síkhegyi Ferenc: "A Somogyi- és Zalai-dombság neotektonikája -morfostrukturális vizsgálatok- c." PhD értekezéséből megismerhetők (Sopron 2008). A teljes dokumentum fenti link "értekezés" linkjéről érhető el. A területet bejárva a Koppány jobb parti meredek domboldalon gyakori jelenség a görbe fatörzs, illetve a gyökerestől kidőlt fa. Kiemelkedés - tektonizmus nélküli meredek lejtőn a lejtőmozgás, a talaj kúszása pont ezt eredményezi, de ha geodéziailag kimutatható napjaink emelkedése akkor ez a fák által jelzett folyamat nem egyszerű talaj kúszás, hanem a ma is élő vető jele. A jelenkori mozgásokat a jelenlegi szeizmikus aktivitás is alátámasztja. A "Magyarországi földrengések évkönyve Hungarian Earthquake Bulletin 2017 Tóth L., Mónus P., Kiszely M., Trosits D. GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda Budapest" számában az utolsó oldalon látható hogy a történelmi feljegyzésekből (világos kék körök) és a jelenkori szeizmikai aktivitásból (vörös körök) a Koppány mentén sűrűsödnek a földrengések. További vetőket is kerestem az elmúlt napokban. Neotektonikus témájú, kb.10 éves publikációt sikerült is találnom. ZÁRÓJELENTÉS, Szakmai beszámoló a TECTOP-Magyarország Jelenkori deformáció és tektonikus topográfia Magyarország területén: aktív szerkezetek, szeizmotektonikus viszonyok, vízhálózat fejlődés és medenceinverzió dinamikája című, NK 60445 ny. számú OTKA projekt keretében elvégzett kutató munkáról címmel. Vezető kutató: Dr. Horváth Ferenc ELTE TTK FFI Geofizikai és Űrtudományi Tanszék A zárójelentés 1/b ábrája, a "generalizált neotektonikai térkép a fontosabb vetőkkel és redőkkel" című a Balaton KÉK-i feléről készült. A jobb felső sarokban két szembe mutató nyíl (ami a kompresszió irányát jelöli) utána egy kérdőjel majd Berhida felirat látható. Egyben a Balaton KÉK-i partja mentén (Fűzfő - Aliga) tucatnyi földrengés epicentrum van feltüntetve. A szöveg szerint a Balaton csapására merőleges szerkezeti elem nincs, illetve az ilyen irányú völgyhálózat szerintük denudációs eredetű azaz a szél eróziós munkájának a következménye. Szerintem pedig a kenesei partfal, vagyis a Balatonra merőleges partfal éppen hogy tektonikus eredetű amit igyekszem több dologgal is alátámasztani Először is a domborzatra utalok. Szembeszökő a magaspart, ami Balatonakarattyától Balatonfűzfőig húzódik itt is a felső pannon Tihanyi Formációt feltárva. További érvem a Balatonfő jelenkori tektonikai aktivitására az MBFSZ interaktív térképe (Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat), melynek címe "MOZGÁSVESZÉLYES TERÜLETEK - Balatoni magaspartok - Balatonfő 1:10 000" Egyszerű kérdésem, mitől van ott mozgásveszély, ha a pleisztocén több mint 2 millió éve alatt a száraz és hideg szeleknek lett volna idejük kialakítani az állékony természetes rézsűszöget. Amúgy a mozgásveszélyre történeti adataink is vannak. Balatonkenese és Balatonfűzfő között több mint fél tucat partomlás volt az utóbbi másfél száz évben! A partfal omlására és a Balaton lassú feltöltődésére utalnak a régi térképek is. Az "átlátszóság" csúszkával lehet váltani a régi kataszteri térkép szerinti partvonalra illetve a mai állapotot mutató OSM térkép nézetre. Más jó felbontású régi térkép nézetre (M=1:28800-as illetve M=1:25000-es katonai felmérések) váltva is látszik hogy ma a partvonal a tó felé "vándorolt" a régebbi állapotokhoz képest. Függőleges mozgásvizsgálati mérések is alátámasztják a magaspart enyhén emelkedő és a tó enyhén süllyedő jelenleg is kimérhető függőleges mozgását. Forrásom: Busics György, Kéregmozgásvizsgálatok a karon: múlt és jelen. MTA GTB ülés, Székesfehérvár, 2009. november 27. A linkelt dokumentumból a Joó István féle vertikális mozgástérképet alább adom meg. 2.ábra, jelenkori vertikális mozgástérkép, Kárpát-medence Az ábrán a 0 (nulla) izovonala vagyis a sárgától vörösig az emelkedő térszínek és a kék süllyedő térszínek határa a Balatonfőnél pont a Balaton partját követi. A mára már megszűnt Vízügyi Tudományos Kutató Intézet úgy 5 évente adta ki A Dunántúli-középhegység karsztvízszint térképeit amin a légi és űrfelvétel feldolgozással felismert neotektonikus szerkezeti vonalak is láthatók voltak (piros színnel jelölve az eredeti M=1:200000-es léptékű papír térképeken). Az utolsó általam ismertnek egy kivágatát alább adom meg. 3.ábra, DKH 1998. évi karsztvízszint térképe Ezen a Balatonfűzfő - Balatonakarattya csapású szerkezeti vonal jól kivehető. A neotektonikus szerkezeti vonal Fűzfő és Akarattya között az omló partfal élét követi (alábbi ábra piros) vonal. Az M=1:10000 léptékű topográfiai térképről kiolvasott partfal él majdnem Siófokig követhető (vastag kék szaggatott vonal) egyre kisebb magasság különbséggel. Balatonfűzfőn kb.65 m a rézsű magassága Balatonvilágosnál már csak 35 m végül Sóstón a magasság különbség lassan elenyészik. 4.ábra, neotektonikus szerkezeti vonalak és a partfal széle A vízpart és a partfal éle M=1:10 000 léptékű digitalizáció eredménye (kék vonalak), míg a VITUKI lineamensei (vörös vonal) M=1:200 000 léptékű papírtétképről szkennelt és digitalizált. Az általam vélelmezett, nagyobb részben horizontális kisebb részben vertikális mozgású vető a vastag kék szaggatott partfal éltől NyDNy-ra, vagyis a tó felé érhet a felszínre. Végül a Fűzfői-öböl kérdése. A Balaton itt a KÉK-i végén a legszélesebb. Mi lehet az oka? Hacsak nem az, hogy ezt a vonalat tektonizmus alakította ki, gyengítette meg a kőzeteket (pannon finomszemű legfelső rétegeit). Ahogy a Kakukk-hegy Érd határában a Duna parton. Ott is felső pannon (alábbi ábrán soPa2 jellel) feltárást emelt a helyi erózióbázis felé a Föld ereje (Dunaharaszti a túlparton!), a Duna pedig a Kakukk-hegyi vető "tiszteletére" vesz egy enyhe balkanyart, azaz K-ebbre tolódik a folyam medre a felhagyott érdi téglagyárnál lévő partfalnál. 5.ábra, Érd Kakukk-hegyi pannon feltárás a Duna partjáig Összefoglalásul a vető mellett szóló jelenségek: - a domborzatban "szakadás" (partfal) - jelenkori tektonikai aktivitás - partfal időszakos mozgása - omlása - kimért függőleges elmozdulás - vízrajzi "jelzés" Befejezésül "Falra festettem az ördögöt" az Aliga-Fűzfő vonalán a vízparton élőknek? Szerintem csak annyira, mint az ettől a vonaltól ÉK-i irányban kb. Oroszlányig lakóknak a jelenkori tektonikai aktivitás alapján (GeoRisk éves jelentéseiből). Ami miatt a vízparton élők kissé jobban aggódhatnak az a partfal. ami eddig is omlott és vélelmezhető további omlása is. Visszatérve a 2.ábrára. amin a jelenkori vertikális mozgások látszanak. A partfal mondjuk +0,5 mm/év és a tó medrének szintén kb.-0,5 mm/év kimért függőleges mozgása látszik, ami nem nagy sebesség különbség. A Joó féle térképet (2.ábra) összevetve a GeoRisk jelenkori szeizmikus aktivitás térképével, azt látjuk hogy a függőleges kéregmozgások alapján a Balatonfőtől Oroszlányig húzódó szeizmikusan aktív zóna nem rajzolódik ki. Ezért vélelmezem azt hogy az Aliga-Fűzfő csapású vető mozgásában a horizontális - vízszintes elmozdulás lehet a jelentősebb. Kezdőlap Következő