Erdős Attila, egyéni vállalkozó, okl. hidrogeológus mérnök weblapja
Felvetődő kérdés (2018-08-04) Kedves kollegáimmal készültünk a Mohai Ágnes-forrás hidrogeológiai védőidomainak illetve védőterületeinek a megszerkesztésére. Nekem a numerikus szivárgáshidraulikai modellezés jutott, így annak bemenő adatrendszerét kezdtem el összeállítani. Ekkor lettem figyelmes az Ágnes-forrás (ma már fúrt kutas vízbeszerzés) melletti 4-5 m magas tereplépcsőre, mely az alábbi ábrán látható. 1.ábra áttekintő térképvázlat a Móri-árok a Meluzina és az Ágnes-forrás között Jelkulcs: piros vastag vonal: 4-5 m magas tereplépcső zöld vastag vonal: Móri árok két széle, azaz két egymással párhuzamos vető zöld szaggatott vonal: Móri árok Ny-i széle, de merőleges az előzőekre fehér vastag vonal: Mohai Ágnes-forrás telephelye világoskék vastag zárt poligonok: pleisztocénnal idősebb kibúvások a Móri-árokban barna szaggatott zárt poligon: üveghomok bánya telke pár éve lila vastag körök: kiszáradt források a Móri-árok völgyében Lépték nincs, a kép kivágata 9,5*4,75 km-es, északra tájolt ortofotó háttérrel Ugyanaz a földtani térkép amelyről a kibúvások sarok koordinátáit olvastam le, erre a (pirossal jelölt) terep lépcsőre azt "mondja", hogy a lépcsőtől DNy-ra eső rész kora középső pleisztocén folyóvízi kavicsos homok, az ÉK-i rész pedig felső pleisztocén vagy holocén folyóvízi kavics(os homok). Vagyis hogy folyóvizi terasz képződményt látunk (emlékezetből mondtam a korokat). Az előző ábra hátterét topográfiai térképre cserélve, a felirat ismétlését mellőzve kapjuk a következő ábrát. 2.ábra áttekintő térképvázlat, kivágata kb.akkora mint az 1.ábra A terep lépcsőt az 54-144-es szelvényen, ahol is az alap terepszint izovonalak 1 m-esek (mBf-ben) és a felezők 0,5 m-esek pusztán a terepszint izovonalak alapján ki lehet rajzolni, szemre a lejtő inflexiójánál. Míg a másik három szelvénynél (54-141 ... 143) az alap szintvonalak 2,5 m-esek és a felezők 1,25 m-esek. Szerencsére itt már a kibúvás illetve a még nagyobb szintkülönbség miatt a "piros" terep lépcsőnk abba az irányban folytatódik amerre a részletgazdagabb topográfiai térkép alapján láthattuk (3.ábra). 3.ábra részletes térképvázlat, szelvény határnál izovonalak "szakadása" Ezúttal a terep lépcsőt kék vastag vonallal adtam meg, mert itt kontrasztosabb minht a piros. A Duzzogó-forrás környéke régen parkosítva van, vélelmezhető hogy ha volt is valaha ott tereplépcső azt a park kialakítása során elegyengették. Visszatérve az 1.ábrára a mára kiszáradt Forrófői-forrás és a Duzzogó-forrás abba az irányba - kissé változó irányú "egyenesbe" esik, mint amibe a terepszintekből szerkesztett piros vastag tereplécső és a kibúvásból (világos kék) illetve tereplépcsőből szerkesztett (zöld szaggatott) vonal esik. Persze lehetne mindez akár véletlen is, de van itt még három furcsa jelenség. Az 1. és a 3.ábrán az "1." és "2." felirattal a piros tereplépcső mentén látunk két "öblözetet". Az "1." a XIX.századi kataszteri térkép szerint a Posza-patak melletti Kákós-tó volt (4.1. ábra), ami mára ismét tó méghozzá a 4.3.ábra szerint mintha talajvíz tó lenne. Ez volt az első "vizes" érdekesség a tereplépcsőnk mellett. 4.1.ábra XIX.századi kataszteri térkép 4.2.ábra mai légifénykép, Mepar 4.3.ábra mai légifénykép, Here A második, szintén "vizes érdekesség" az 1. de főleg a 3.ábrán látható "2." számmal jelölt vizenyős területű öblözet a tereplépcsőben. 5.ábra 1964.tavaszi magas talajvizes állapota jól kivehető Ez volt a második "vizes érdekesség" vonalunk mellett. A harmadik pedig a Móri-árok langyos forrásainak az elhelyezkedése. A közphegység karsztos langyos vízű forrásai rendszerint a hegy lábánál fakadnak, ahol a homoks agyagos völgyi (síksági) üledékek érintkeznek a karsztos alaphegységgel. Csór, Tapolcafő, az Inota környéki források ilyenek. Itt a főkarszt szó szerint túlfolyik a völgyi üledékeken. Ha megnézzük a Móri-árok hajdani forrásait, azok az elsőre teljesen síkvidékinek tűnő völgytalpon egy NyÉNy-KDK-i átló mentén, az egy Forrófői-forrást leszámítva több száz m-re a Móri-árok két szélétől fakadnak, fakadtak. A másik kevésbé kivehető, de ezzel a csapással közel párhuzamos "forrás sor" a Stefánia-forrás és a Meluzina-forrás (közötte a vasút melletti és az üveghomok bánya lefejtett kibúvása, jelöli ki ezt a másik vonalat - szép magyar szóval lineamenst). Milyen "kérdés vetődik" fel tehát? Az hogy ez a terep lépcső szerintem inkább egy vető még pontosabban talán inkább feltolódás lehet. Hogy melyik annak jelentősége a vizes jelek szempontjkából nincs. Tudjuk hogy a Móri-árok alján a főkarszt alaphegység mára lassan feltelő vize alulról áztatja az árok fiatalabb és plasztikusabb medence üledékeit, hiszen nyomása régen nagyobb volt, mára a lassan feltelő főkarszt miatt szintén nagyobb lehet mint a terepszint. Már pedig leegyszerűsítve a homok - agyag üledéksoron a 4-5 m-nél vékonyabb agyag üledékeket teljesen elnyírta ez a vető vagy feltolódás, a vastagabbakat pedig pont 4-5 m-el gyengítette meg. Ezzel a vonal menti feláramlás számára gyengítette az agyagos "védőrétegek" vízrekesztő hatását. Ezek alapján azt mondanám, hogy az Ágnes-forrás, a Moha belterületén a vizesedés (2. jel), a hajdani Kákós-tó (1.jel), valamint a Duzzogó-forrás és a Forrófői-forrás a tereplépcsővel együtt egy a felszínig az üledékeket elmetsző vető képét rajzolóják ki (talán ha a talajszelvényt nem metszi csak, de helyszíni vizsgálatokkal - pollenanalízis, pocok óra, ... stb. kimutatható lenne a vető kora). Ha a tereplécső mindkét oldalán holocén folyóvizi üledékek vannak felszínen vagy felszín közelben, akkor nagyságrendileg csak tízezer év lehet a vető maximális kora! ------------------------------------ Kiegészítés 2018-10-01. ------------------------------------ Nagyon kedves kollegám és barátom Rózsa Attila adta meg a helyi hírlapban 2018-08-01-én megjelent cikket, ami arról tudósít hogy a Duzzogó-fürdő területén megtalálták azt a bő karsztos hasadékot, ami 900-1000 l/p vizet ad észlelhető vízsintcsökkenés nélkül. A feol.hu linken az első videón a néhol 1 méter széles karsztos hasadék kútkamerás belső felvétele látható. A vízszint -12 m, a bő hasadék a vízszint fölött is és alatt is jól kivehető. Másik kedves kollegám és tanárom (formailag nem voltam a diákja soha, de ahányszor találkoztunk mindig tanultam tőle valami hasznosat) Völgyesi István említette, ha 4-5 m az elvetési? feltolódási? magasság, akkor ez a szerkezeti elem sok tíz kilométer hosszon kellene hogy látszódjon. DDK-felé a Séd-Nádor- Sárvíz fiatal süllyedéke mindent "elnyelt", de É-i irányban a keresése nem reménytelen feladat. Ha időm engedi keresni fogom.
Kezdőlap Következő