Erdős Attila, 
egyéni vállalkozó, okl. hidrogeológus mérnök weblapja

Felvetődő kérdés (2018-08-04) 

Kedves kollegáimmal készültünk a Mohai Ágnes-forrás 
hidrogeológiai védőidomainak illetve védőterületeinek a 
megszerkesztésére. Nekem a numerikus szivárgáshidraulikai 
modellezés jutott, így annak bemenő adatrendszerét kezdtem el 
összeállítani. Ekkor lettem figyelmes az Ágnes-forrás (ma már 
fúrt kutas vízbeszerzés) melletti 4-5 m magas tereplépcsőre, 
mely az alábbi ábrán látható.


1.ábra áttekintő térképvázlat a Móri-árok a Meluzina és az 
 Ágnes-forrás között

Jelkulcs: 
piros vastag vonal: 4-5 m magas tereplépcső
zöld vastag vonal: Móri árok két széle, azaz két egymással 
 párhuzamos vető
zöld szaggatott vonal: Móri árok Ny-i széle, de merőleges
 az előzőekre
fehér vastag vonal: Mohai Ágnes-forrás telephelye
világoskék vastag zárt poligonok: pleisztocénnal idősebb 
 kibúvások a Móri-árokban
barna szaggatott zárt poligon: üveghomok bánya telke pár éve 
lila vastag körök: kiszáradt források a Móri-árok völgyében

Lépték nincs, a kép kivágata 9,5*4,75 km-es, északra tájolt 
ortofotó háttérrel

Ugyanaz a földtani térkép amelyről a kibúvások sarok 
koordinátáit olvastam le, erre a (pirossal jelölt) terep 
lépcsőre azt "mondja", hogy a lépcsőtől DNy-ra eső rész kora 
középső pleisztocén folyóvízi kavicsos homok, az ÉK-i rész 
pedig felső pleisztocén vagy holocén folyóvízi kavics(os homok).
Vagyis hogy folyóvizi terasz képződményt látunk (emlékezetből 
mondtam a korokat). 

Az előző ábra hátterét topográfiai térképre cserélve, a felirat 
ismétlését mellőzve kapjuk a következő ábrát.


2.ábra áttekintő térképvázlat, kivágata kb.akkora mint az 1.ábra

A terep lépcsőt az 54-144-es szelvényen, ahol is az alap 
terepszint izovonalak 1 m-esek (mBf-ben) és a felezők 0,5 m-esek
pusztán a terepszint izovonalak alapján ki lehet rajzolni, 
szemre a lejtő inflexiójánál. Míg a másik három szelvénynél 
(54-141 ... 143) az alap szintvonalak 2,5 m-esek és a felezők 
1,25 m-esek. Szerencsére itt már a kibúvás illetve a még 
nagyobb szintkülönbség miatt a "piros" terep lépcsőnk abba az 
irányban folytatódik amerre a részletgazdagabb topográfiai 
térkép alapján láthattuk (3.ábra). 


3.ábra részletes térképvázlat, szelvény határnál izovonalak 
 "szakadása"

Ezúttal a terep lépcsőt kék vastag vonallal adtam meg, mert 
itt kontrasztosabb minht a piros. A Duzzogó-forrás környéke 
régen parkosítva van, vélelmezhető hogy ha volt is valaha ott 
tereplépcső azt a park kialakítása során elegyengették. 

Visszatérve az 1.ábrára a mára kiszáradt Forrófői-forrás és a 
Duzzogó-forrás abba az irányba - kissé változó irányú 
"egyenesbe" esik, mint amibe a terepszintekből szerkesztett 
piros vastag tereplécső és a kibúvásból (világos kék) illetve 
tereplépcsőből szerkesztett (zöld szaggatott) vonal esik. 

Persze lehetne mindez akár véletlen is, de van itt még három 
furcsa jelenség. Az 1. és a 3.ábrán az "1." és "2." felirattal 
a piros tereplépcső mentén látunk két "öblözetet". Az "1." a 
XIX.századi kataszteri térkép szerint a Posza-patak melletti 
Kákós-tó volt (4.1. ábra), ami mára ismét tó méghozzá a 
4.3.ábra szerint mintha talajvíz tó lenne. Ez volt az első 
"vizes" érdekesség a tereplépcsőnk mellett. 


4.1.ábra XIX.századi kataszteri térkép


4.2.ábra mai légifénykép, Mepar


4.3.ábra mai légifénykép, Here

A második, szintén "vizes érdekesség" az 1. de főleg a 3.ábrán 
látható "2." számmal jelölt vizenyős területű öblözet a 
tereplépcsőben. 


5.ábra 1964.tavaszi magas talajvizes állapota jól kivehető 

Ez volt a második "vizes érdekesség" vonalunk mellett. 

A harmadik pedig a Móri-árok langyos forrásainak az 
elhelyezkedése. A közphegység karsztos langyos vízű forrásai 
rendszerint a hegy lábánál fakadnak, ahol a homoks agyagos 
völgyi (síksági) üledékek érintkeznek a karsztos 
alaphegységgel. Csór, Tapolcafő, az Inota környéki források 
ilyenek. Itt a főkarszt szó szerint túlfolyik a völgyi 
üledékeken. Ha megnézzük a Móri-árok hajdani forrásait, azok az 
elsőre teljesen síkvidékinek tűnő völgytalpon egy NyÉNy-KDK-i 
átló mentén, az egy Forrófői-forrást leszámítva több száz m-re 
a Móri-árok két szélétől fakadnak, fakadtak. A másik kevésbé 
kivehető, de ezzel a csapással közel párhuzamos "forrás sor" a 
Stefánia-forrás és a Meluzina-forrás (közötte a vasút melletti 
és az üveghomok bánya lefejtett kibúvása, jelöli ki ezt a másik 
vonalat - szép magyar szóval lineamenst). 

Milyen "kérdés vetődik" fel tehát? Az hogy ez a terep lépcső 
szerintem inkább egy vető még pontosabban talán inkább 
feltolódás lehet. Hogy melyik annak jelentősége a vizes jelek 
szempontjkából nincs. Tudjuk hogy a Móri-árok alján a főkarszt
alaphegység mára lassan feltelő vize alulról áztatja az árok 
fiatalabb és plasztikusabb medence üledékeit, hiszen nyomása 
régen nagyobb volt, mára a lassan feltelő főkarszt miatt 
szintén nagyobb lehet mint a terepszint. Már pedig 
leegyszerűsítve a homok - agyag üledéksoron a 4-5 m-nél 
vékonyabb agyag üledékeket teljesen elnyírta ez a vető vagy 
feltolódás, a vastagabbakat pedig pont 4-5 m-el gyengítette meg.

Ezzel a vonal menti feláramlás számára gyengítette az agyagos 
"védőrétegek" vízrekesztő hatását. 

Ezek alapján azt mondanám, hogy az Ágnes-forrás, a Moha 
belterületén a vizesedés (2. jel), a hajdani Kákós-tó (1.jel), 
valamint a Duzzogó-forrás és a Forrófői-forrás a tereplépcsővel 
együtt egy a felszínig az üledékeket elmetsző vető képét 
rajzolóják ki (talán ha a talajszelvényt nem metszi csak, de 
helyszíni vizsgálatokkal - pollenanalízis, pocok óra, ... stb. 
kimutatható lenne a vető kora). Ha a tereplécső mindkét oldalán 
holocén folyóvizi üledékek vannak felszínen vagy felszín 
közelben, akkor nagyságrendileg csak tízezer év lehet a vető 
maximális kora! 

------------------------------------

Kiegészítés 2018-10-01.

------------------------------------

Nagyon kedves kollegám és barátom Rózsa Attila adta meg a helyi 
hírlapban 2018-08-01-én megjelent cikket, ami arról tudósít 
hogy a Duzzogó-fürdő területén megtalálták azt a bő karsztos 
hasadékot, ami 900-1000 l/p vizet ad észlelhető 
vízsintcsökkenés nélkül. A feol.hu linken az első videón
a néhol 1 méter széles karsztos hasadék kútkamerás belső 
felvétele látható. A vízszint -12 m, a bő hasadék a vízszint 
fölött is és alatt is jól kivehető.

Másik kedves kollegám és tanárom (formailag nem voltam a diákja 
soha, de ahányszor találkoztunk mindig tanultam tőle valami 
hasznosat) Völgyesi István említette, ha 4-5 m az elvetési? 
feltolódási? magasság, akkor ez a szerkezeti elem sok tíz 
kilométer hosszon kellene hogy látszódjon. DDK-felé a Séd-Nádor-
Sárvíz fiatal süllyedéke mindent "elnyelt", de É-i irányban a 
keresése nem reménytelen feladat. Ha időm engedi keresni fogom. 





Kezdőlap       		Következő