Erdős Attila, egyéni vállalkozó, okl. hidrogeológus mérnök weblapja
Az árvíz helye az ártéren van (2019-01-01) Korábban egy írásomban az ártéri vagy fokgazdálkodás előnyeit és az idő előrehaladtával egyre csak csökkenő lehetőségeit már ismertettem. Eddig azt hittem az ártéri gazdálkodás volt a legjobb mezőgazdálkodási forma a Kárpát-medencében, de rájöttem hogy tévedtem. Azt ugyan tudjuk hogy régen minden jobb volt, de azt csak 5 éve tudom, hogy még régebben még jobb volt. :-) Tudja meg más is. Lassan ötödik éve olvastam Takács Károly régész és múzeológus írásait az Árpád-kori vízgazdálkodásunkról. Linkek alább. Rövid ismertető A részletes ismertető "Kedv csinálónak" pár gondolatom, de mindenki jobban jár ha előtte Takács Károly írását, írásait elolvassa. A régészet természet tudomány. Az ásatag leletek másképpen és kevesebbet mesélnek a múltról, de szándékosan nem ferdítenek. A vagy harminc éve rekonstruált ártéri vagy fokgazdálkodás ennek a grandiózus rendszernek a török háborúk időszakában leromlott - szándékosan lerontott - elfajzott maradványa volt csupán. :-( A tóközi ásatások szerint az ottani csatornák kb.isz.900 és 1250-es év között voltak kitisztítva, vagyis ha mindenütt ekkor hagytak fel eleink a csatornák karbantartásával, akkor a lassú romlás korábban kezdődött - kezdődhetett mint a török kor, de hogy a török háborúk sokat rontottak a lassan romló akkori vízügyi helyzeten az biztos. :-( Az 1250-es évszám is beszédes, Muhi csata után az uralkodó osztály fontosabbnak gondolta a kőből készült várak építését, (IV.Béla) mint azt hogy mindig bőséges legyen a termelt élelem és ezzel az adó alapja az országban. Nem mellékesen az adózó paraszt is megértette az üzenetet. Nemes uraiméknak fontosabb volt a saját maguk biztonsága, mint az adózó paraszti népesség élete és adója. Ha valami, akkor ez biztosan nem erősítette az osztályok közötti "barátság" elmélyülését. Történelmi toposz a KM-e árpád-kori élelem, hal, vad, gyümölcs bősége. Ezt a bőséget a természet (hatalmas nagy lapos feltöltődő ártereink és szélsőséges vízjárású folyóink) és a korai köznépi magyarság agro- és vízgazdálkodás technológiai ismereteinek (és grandiózus földmunkájának) együttese eredményezte! Árpád hont foglaló, szerintük visszajövő magyarjai ehhez vajmi keveset tettek (semmit). Az árokrendszer kiásásához nagyságrendileg és minimum 10 ezer embernek 100 évi munkájára volt szükség (XIX.század végi szegedi kubikos norma alapján becsülve, embertelen, 365 munkanap/év munkarendben!). Ez a sűrű árok-csatorna rendszer a 900-ban már működött! Nem kizárt korábbi, vagy jóval korábbi kezdete sem, ahogy a nyilván magyarul beszélő köznép is itt kellett hogy legyen már korábban is, igaz ez utóbbi észrevételem már a sajátom. Hiszen nekünk gyöttment szittyának kell lennünk, akik mindent a fejlett Eu-tól tanultak meg. Hát ahogy a szeretetet, úgy a csatornázást, a halastavakat az öntözéses növény termesztést sem a papoktól tanultuk (röviden sok hasznuk nem volt, de "kerültek" pont annyiba mint az addigi adószedők. Az 1.tized után a papságé lett a 2.tized). Ha már tanulás. Tanulni az okosabbtól nem szégyen és ha történetesen ők az eleink voltak, az csak külön öröm.:-) Ami igazán fontos üzenet számunkra, hogy ez a mellérendelt paraszti társadalom pl. öntözési hivatal vagy bármilyen központi akarat és irányítás nélkül építette és üzemetette ezt a nagyszerű rendszert! Nem akarnék aktuál politizálni, de ugye ezek a maiak (komisszárokból lett jóefársak és jónertárrsak), akiknek már a 7.tized is kell az öntözésre is hivatalt, vagy ügynökséget akarnak csinálni, mert az majd megoldja.:-( Geodéziai és szintező műszerekre sem igazán volt szükség, az árok maga volt a szintező (ha engedtek bele egy kevés vizet és hagyták beállni szintesre - józan paraszti ész semmi több). Amit a reformkortól kezdve vízgazdálkodás címen művelünk az az állandó csapadék többletű országok lejtős csatornázásának az ész nélküli átvétele (még sarkosabban fogalmazva az ország kiszárítása!). Ugyanis a KM-e csapadéka szélsőségesen változó. Ezért amikor belvizes időszak volt, akkor a sziket kimosattuk és elfolyattuk. Ma pedig ha kell ha nem kivezetjük mihamarabb a csapadékot az országból. Tudós akadémiánk lassan tíz éves VaHaVa (Változás Hatás Válasz magyar szavak első két betűjének mozaikszava ékezetek nélkül) nevű kutatása rájött, hogy itt kell tartani a csapadékot a mai országban. Nem pedig kivezetni és még a módját is megadták. 10-40 m mély víztározókra gondoltak (relatíve kicsi így a párolgási - vagyis statikus vízkészlet veszteség, csak hát akadémiánk eszerint nem tudta, hogy a vízkészletet nem térfogatban, hanem térfogat áramban mérjük). És ami a sekély mélységű víztározóban párolgási veszteségnek tűnik, az a környező légkör pára többlete révén részben a termesztett növényzet számára hasznosul (párásabb mikroklíma). A másik kellemetlen domborzati adottásága az ártereinknek hogy nem hogy 10-40 m, de 1-4 m szintkülönbség sem jellemző az ártereinkre, ami a mai ország területének a kb.negyede. Linket VaHaVa-ra nem baj ha nem adok (amúgy is apránként eltűntek elkoptak a vahavás linkek)? Az intenzív öntözéses mezőgazdaság pont a mi klímánkon a fenntartható és eleink így is gazdálkodtak több mint 300 évig, de nem kizárt hogy akár sokkal huzamosabb ideig is! Ma is megoldható lenne, csak akarni kellene! Meg ismerni, megismerni, elismerni kellene eleink technikáját. Befejező megjegyzésem, nem jöttünk mi sehonnan sem. A köznépi magyarságnak nincs eredetmítosza, sok más néppel szemben. Akikről a történelem a mai napig mesél mind harcos elnyomó kisebbség volt csupán.
2019-01-20-i kiegészítés: "A Tisza és árvizei" címmel "Nem kellene folytatni?" alcímmel dr. Rigó Mihály ny. mérnök írását ajánlom még az érdeklődők számára ebben a témában. Takács Károlyék által kiásott árpád-kori Tóközi vízgazdálkodás ismertetése és méltatása is benne van (jóval bővebb link gyűjteménnyel, mint amit én linkeltem). Ugyan a tanulmányt Szeged városának szerinte nem elégségesen kezelt árvizi kockázata miatt írta, de ennek kapcsán áttekinti a mai "vízgazdálkodásunkat" annak történetét és előzményeit egészen az árpád-kortól kezdve, igaz hogy nem időrendben. "Kedv csinálónak" néhány gondolatot idézek a műből. Nincs a Tiszának nemzetbiztonsági kockázata? Lehet-e a Tisza fegyver? Nem mi vagyunk a világ legnagyobb pazarlói? Mocsárra épült sivatag, avagy rossz táj- és vízhasználat. Vízgazdálkodási problémák (árvíz, belvíz, aszály) oka. Vízlevezető vízgazdálkodás helyett vízmegtartó vízgazdálkodás. Az aszály kára tízszerese az árvízi károknak. Keresztgát. Ha a hódnak szabad, nekünk miért nem? 2019-01-20-i kiegészítés vége.
Ma is látható egyenes csatorna nyomok. Nem vesszük észre, pedig itt van a lábunk alatt. Mert eddig nem tudtuk mit kell keresni. Már tudjuk. :-) Egyenes csatornák nyomait. Miért? Mert a természetes - magukra hagyott vízfolyások egyenes övárkokat nem alakítanak ki. Minden esetben csak és kizárólag íves övcsatorna a természetes. Vagyis ami egyenes, az nem természetes, hanem ember alkotta.:-) A pozicionálást a wikimapia képernyő közepén lévő kis szálkereszttel oldottam meg, sajnos nem hibátlanul. Ugyanis a linket a wikimapia átalakítja wikimapia "wikimapia térkép" nézetre (a wikimapia jobb felső sarkában látható ezen linkre kattintva kérhetjük a "Google műhold" vagy "Bing műhold" nézetet amin már láthatóvá válnak az árkok). Az is problémát okozhat az árkok felismerésében, hogy a maps.google.com ortofotó és térkép szolgáltató igyekszik aktualizálni, frissíteni légifényképeit, így amit évekkel ezelőtt észrevettem nem biztos hogy a mai légifotón is jól kivehető. Szerencsére a domborzat jóval lassabban változik, ezért a mepar.hu M=1:10000 léptékű topográfiai térképein (amit sajnos nem tudom úgy pozicionálni mint a wikimapiát) ellenőrizhető (mindegyik linkelt csatornát a topográfiai térkép alapján ellenőriztem, a mélyedések az árkok nedvesek és humuszosabbak, a kiemelkedések, a régi gátak világosabbak és szárazabbak). Másik lehetőség a fentrol.hu, ahol is régi (igaz többnyire fekete-fehér) légifotókon látjuk a felszínt hol jobb hol rosszabb minőségben (7.Dunatetétlen linkhez példát is adok hozzá, ahol is a "csuszkákkal" a háttér áttetszősége és a nagyítás szabályozható). További segítség a légifotós "nyomozáshoz", hogy a végén - kötőjel után megadom hogy szerintem melyiken látszik jobban (google, vagy bing). 1.Dusnoktól D-re -bing. A mai Vajas-fokból ágazhatott ki kb.itt -bing. A mai Garábi-csatornába beköt itt -bing. 2.Dusnoktól K-re a Garábi-csatornából indul kb.itt -bing. Ma létező árokba köt be, kb.itt -bing. 3.Szalkszentmárton mellett sok egyenes csatorna -bing. A képernyő közepén egymásra merőlegesek is vannak. 4.Szalkszentmárton határában másik egyenes csatorna -bing. 5.Tass határában egyenes mély csatorna. 1-4. katonai felmérésen a neve "Bak-ér", mely Dömsödig tart szinte egyenesen északra -google. 6.Solttól K-re 1 km-re 52-es út mellett még ma is több mint 1 m mély illetve terepszint felé kiemelkedő csatorna -bing. 7.Dunatetétlentől Ny-ra szintén É-D-i egyenes szakasz -google. 1966.évi légifotón is nagyjából a fénykép közepén látható (attól kicsit jobbra és le - DK-re). 8.Dunatetétlentől D-re K-Ny-i egyenes csatorna É-i oldalágra pozicionálva -google. 9.Csepel-sziget déli felén egy szakaszán ma is csatorna -google. 10.Csepel-sziget déli felén néhol 1,5 m mély meanderező íveket metsző (valójában fordítva) -google. 11.Ercsi öblözet, Dunára merőleges egyenes csatorna 1,5 m mély -google. 12.Ercsi öblözet, Dunával párhuzamos 2-ős 3-as? egyenes csatorna az öblözet szélén -google. 13.Ercsi öblözet, Régi Váli-víz meder mellett, Dunára merőleges egyenes csatorna több mint 0,5 m mély -google. 14.Adonyi öblözet szélével párhuzamos egyenes árok több mint 0,5 m mély, két merőleges kiágazás (ÉNY-abbira pozicionálva), mely távolabb elmeanderezik -bing. 15.Madocsától DNy-ra fél km hosszú ÉNy-DK-i egyenes csatorna 1,5 m mély, ma mindkét végén ívesesn folytatódik -bing. 16.Cecétől D-re 300 m hosszú 2,5 m mély egyenes árok -bing. 17.Vajtától D-re Sárvízre merőleges 400 m hosszú, 2,5 m mély árok -bing. 18.Bátmonostortól É-ra 200 m hosszú, 2,5 m -nél is mélyebb egyenes árok KÉK felé -bing. 19.Szeremle, a Duna partjára merőleges egymástól 200 m-re lévő 3-as egyenes csatorna merőleges összekötő árkokkal, az egyikre állva (inkább csak a topon vehető jól ki, illetve részben ma is csatorna) -google. 20.Szeremle több mint 1 km hosszú egyenes közel É-D-i csatorna ma is több mint 1 m mély -bing. 21.Szeremle, 18.ssz-úval. közel párhuzamos attól fél km-re D-re hasonló paraméterű egyenes csatorna -bing. 22.Szeremle, 18. és 22 ssz. ma is élő csatornától Ny-ra 100 m-re 800 m hosszú a ma is élőnél 1-2 m-el mélyebb egyenes csatorna, 18-ra és 22-re merólegesen -google. 23.Bátmonostor, öblözet szélével párhuzamos ívelt mederre 2. 3. 4. merőleges 4 db mélyebb áteresz egyen távolságra egymástól, katonaiak nem jelzik -bing. 24.Karcag, K-Ny-i és É-D-i egymásra merőleges, még ma is kb.1,5 m mély csatorna találkozása -bing. 25.Karcag, 24.É-D-i folytatása, itt már kettős csatorna, a Ny-i ma is az -bing. 26.Püspökladány, majd 1 km hosszú ÉÉK-DDNy-i csapású 1-1,5 m mély egyenes csatorna -bing. 27.Püspökladány, majd 1 km hosszú, a 26-al egy egyenesbe eső ÉÉK-DDNy-i csapású 1 m mély egyenes csatorna -bing. 28.Lónya, majd 1 km hosszú, NyÉNy-KDK-i csapású max 2,5 m mély egyenes csatorna illetve erre merőleges (metszékre állva kereszttel) -bing. 29.Alsónyéktől ÉK-re K-Ny-i csapású, 300 m hosszú meandereket metsző egyenes csatorna -bing. Befejezésül egy inkább húsz mint tíz éve bejárt csatorna szakaszt adok meg. Évekkel ezelőtt Gorsiumnál a 3.mára már száraz "Sárvíz" medret néztem meg. Pont olyan ívelt, közel félköríves szelvénye volt, mint amit Takács Károly ásott ki a Tóközben. Itt. Ez a mára szárazzá vált szintes fenekű meder nem a Sárvíz mellék ága, hanem a mai Jancsári-csatorna és az Aszalvölgyi- árok plusz a Basa-árok vizét vitte Gorsium kikötőjébe (ekkor római kori és a kikötő több méterrel mélyebb vízszintje miatt vélelmezhető egy római kori vízikerék is), vagy Fövenypuszta "kőbányájába" azaz Gorsiumba és akkor Árpád-kori (Székesfehérváron rengeteg Gorsiumból származó mészkő tömb van a megmaradt falakban). A mai szennyvíz tisztító telepről indult ma kb 105 mBf terepszintről, kb.innen és egészen Gorsiumig kb.ezen a szinten van a meder feneke. Kikötő alvizén Sárvízbe "érkezett" itt (utolsó egyenes meder szakasz közepe, ez már 2-3 méterrel mélyebb szintű). A 15,5 km hosszú hajdani csatornameder áttekintő és részletes térképeit is megadom. Az áttekintőn vastag piros szaggatott vonallal, a részleteseken kék vastag szaggatott vonallal jelölve azt. Áttekintő:
Részletes1:
Részletes2:
Részletes3:
Részletes4:
Részletes5:
Részletes6:
Részletes7:
Kezdőlap Következő