Erdős Attila, egyéni vállalkozó, okl. hidrogeológus mérnök weblapja
Ártéri-, vagy fokgazdálkodás, Duna meder mélyülése Kedves mezőgazda barátommal beszélgettünk a középkor nagysikerű ártéri-, vagy fokgazdálkodásáról. Mi az ártéri- vagy fokgazdálkodás? A folyók és ártereinek természetes életét a Szelídvízország weblapon részletesen bemutatják. Összefoglalva. Régen, a folyószabályozások előtt, a gazdálkodás a folyók árterein is történt, jóval nagyobb harmóniában a természettel, mint ahogy ma élünk vagy használjuk erőforrásainkat (a földet és a vizet). Előnye ennek a gazdálkodási módnak, hogy rideg állattartásra kiválóan alkalmas, a szántóföldi művelés arányaiban csökken, de a gyümölcsös, nádas, rét-legelő, kaszáló, ligeterdő aránya nő. A rideg állattartáson túl (szürkemarha, mangalica) a halászat illetve rekesztő halászat lehetőségei is megnőnek. A madarak, kétéltűek és a hüllők gazdag és változatos életteret találnak maguknak. A vízi világ is sokszínűbbé válik. Az ártéri gazdálkodás klimatikus kiegyenlítő hatása is kedvező. Az ilyen vizes ökoszisztéma biomassza produktuma a mi égövünkön talán a legnagyobb. Igaz, ebben a biomasszában a szunyog-felhő is benne foglaltatik, na de hát valamit valamiért. A hazánkból hasznosítatlanul kifolyó felszíni víz visszatartásának kézenfekvő és évszázadokig bevált módjáról van tehát szó. Ennek a vízgazdálkodási, tájhasználati, mező-, erdő-, nád-, halgazdasági, állattartó rendszernek a kialakítása gazdasági szempontból is kívánatos, hiszen természetesebb és ezért értékesebb élelmiszert állít elő, több élőmunkát követel meg (vidék népesség megtartó ereje nő). Nem mellesleg egy ilyen környezetben dolgozó személy nem "alkatrésznek" érzi magát egy nagyüzemi állattartó telepen, hanem a sokoldalú kihívásoknak megfelelni kényszerülő, önbizalmában gazdagodó, munkájára büszke, öntudatos "mezőgazdasági polgárrá" válik (aki próbált már elcsatangoló állatot haza terelni, vagy vihar előtt a szárító-aszaló keretre kirakott gyümölcsöt megmenteni, érti miről beszélek). Technikai megjegyzésem; relatíve nagy méretű képeket raktam ebbe a fejezetbe, akinek kilóg a kép a monitorából a Ctrl + szürke "-" billentyű kombinációval kicsinyítheti, Ctrl + szürke "+" -al növelheti a kép és szöveg méretét. Hasonló eredményre vezet a böngésző "Nézet" menü pontjának "Nagyitás" almenü pontja.
1. térkép. A Duna az 1456 fmk szelvényben (fehér "L" betűnél
látható a szelvény felirata az M=1:25000-es léptékű topográfiai
térképen)
Nyilván megoldandó problémák is vannak, birtokviszonyok,
művelési ágak kérdése, illetve időközben az árterekre
építmények kerültek, amikre együttesen figyelemmel kell lenni.
Hogy ez nem könnyen megoldható feladat, azt a Bodrogköz
területére megálmodott hasonló tájhasználati minta terv
megvalósulásának lelassulása jelzi (kulcsszó: Bokartisz Kht.).
Mint majd alább látjuk, az ártéri gazdálkodás megvalósításának
sok helyen jóval nagyobb akadálya is van, mint egy EU pályázat
elnyerése, vagy a pénz hiánya, vagy a gazdák ellenállása.
Eddig mezőgazdász kolléga és én hasonlóan láttuk a dolgokat.
"Nosza, vágjunk bele!" Mondtam. Akkor azzal kell kezdeni, hogy
nagy folyóinkra gátakat kell építeni, a folyók vizét fel kell
duzzasztani, hogy legyen elég vizünk, illetve ahogy azt leírtam
több célból is.
Mezőgazda kolléga akadékoskodott, hogy hát hiszen még törvény
is van rá, a folyóinkra gátat építeni nem szabad! Igen, törvény
van rá. Alább mezőgazdász kollégának felépített válaszom
látható, meglehet mást is érdekel véleményem.
Ebben az országban mindenki ért a focihoz és a politikához.
Aztán milyen foci- és milyen gazdasági politikai eredményünk
van úgy 35. éve? Nem mellesleg a történelemben volt már nem is
egy eset, hogy utóbb törvényekről kiderült, nem hogy hibásak
voltak, de emberiség elleni bűnnek minősültek. Aztán ha már a
törvényeknél tartunk, a természeti törvények minden emberi
törvénynél erősebbek! Azt meg lehet tenni, hogy természeti
törvényszerűségekkel szembe megyünk. Akár kodifikálva is a
mamlaszságunkat. Az viszont nem kérdés, ki az erősebb? Azt még
a csak humánummal foglalkozó "széplelkek" is tudják: "Azért a
víz az úr!"
Legalább 1988. óta nálunk mindenki ért még a vízügyekhez is,
például volt itt ez a papírtigrisből megizmosodott
dunaszaurusz (Bős-Nagymarosi rendszer nélkülünk felépített
hányada)! Melyről az az elterjedt nézet, hogy micsoda
helyrehozhatatlan természeti kár keletkezett általa (a károk
beárazott listája mindenesetre érdekelne).
Maradjunk ideánk, az ártéri gazdálkodás feltételei mellett.
Mennyi víz kell és mikor? Hát sok és legalább a
tenyészidőszakban, nyilván annak is függvényében, a területen
milyen termelési kultúrát szeretnénk megvalósítani.
Nézzük átfogóbban, összefüggéseiben dolgainkat. Milyen
folyamatok zajlanak, zajlottak le ebben a szinte "élő"-nek
nevezhető rendszerben, a felszíni vízfolyásainkban? A
folyóinkban?
A dunai felvizi szomszédaink 1903-1998. között szinte teljesen
becsatornázták a Dunát (azaz hatásaikban egymásig érő gátak és
víztározók rendszerét alakították ki, hajózási, árvízvédelmi,
vízgazdálkodási és energia kinyerési célból). Majd mintegy 18
éve Szlovákia megépítette a Bős-Nagymarosi rendszer bősi
elemét. Ezzel fokozatosan bár, de mára jelentős változás állt
be a Dunában (2. ábra). Mi ez a lényeges változás?
Lecsökkent a hazánkba érkező víz hordalék tartalma. A görgetett
hordalék lényegében megszűnt (jó néhány százezer tonna évente),
a lebegtetett hordalék a töredékére csökkent (mintegy évenkénti
15 millió tonna mennyiségről, talán ha a tizedére).
Emiatt, ahol eddig a Duna a nagy áradásainál szétterítette a
hordalékát, ott most a saját medrét erodálja. Miért? Mert nem
kell a folyónak az energiáját a saját szállított hordalékának a
mozgásban tartására fordítania. Ebből kifolyólag "felesleges"
energiával rendelkezik, amit a már korábban lerakott
mederhordalékának az erodálására, megbontására, elszállítására
"használ".
Ezért a Duna hazai medre, az altalaj anyagi minőségétől is
függően évtizedek óta folyamatosan mélyül! A meder mélyülés
maximuma Bős alvizén kb. 18 év alatt 1-2 méter volt, de a
szakemberek még további 3-2 m csökkenésre számítanak. Az alsóbb
szakaszokon a meder mélyülés "sebessége" kisebb.
Nézzünk ki egy konkrét területet, lehetőleg ahhoz a vízmércéhez
közel, aminek mintegy 130 évi vízállás adatát feldolgoztam
(Mohács, Duna 1446,9 fkm-i szelvényénél).
1. ábra. A Duna évenkénti min, átl és max abszolút vízszintjei
a Balti-tenger szintje felett (mBf), 1877-2008. évek.
A vízmércén mért éves legkisebb (bordó), átlagos (sárga) és
legnagyobb (világos kék) vízszintek vannak feltüntetve, és a
jobb láthatóság miatt az azonos paraméterek össze is vannak
kötve. A vízszintek abszolút, a Balti tenger szintje feletti
szintek (mBf). A hasonló színű, de vastag és egyenes vonalak, a
lineáris kiegyenlítő egyenest, azaz a trendet jelentik. Jól
érzékelhető, a legjobban az átlagos, közel ennyire a minimális
és legkevésbé a maximális vízszintek csökkentek. A csökkenés
mértéke 1877-2008 között átlag vízszintben 2 m, minimális
vízszintben 1,5 m, maximális vízszintben 0,65 m.
A választott terület Dunaszekcső és Bár között félúton, a Duna
másik (bal) partján a Mohácsi-szigeten, az 1456 fmk -nél
(folyam kilométer) található (1. térkép). A terep sík, az
abszolút terepszint a környező néhány km-en 83,9-86,1 mBf.
A terület az ártéri gazdálkodásra alkalmasnak tűnik, és a
közeli vízmérce hosszú idejű, feldolgozott adatsora a
rendelkezésemre áll (1. táblázat). A terület az I. és
II. katonai felmérés időszakában (1700-as évek vége, 1800-as
évek közepe) jórészt ártéri erdő volt.
Ahhoz hogy ezt a területet fele magasságban el tudjuk önteni
Duna vízzel, a megkövetelt dunai vízszint legyen kereken
85 mBf (83,9 és 86,1 mBf közepe). Fenti ábrán látható, hogy a
folyásirányban lefelé 9,1 fkm-re található mohácsi mércén, a
vizsgált több mint száz évben, átlagban 8 évben volt magasabb
85 mBf-nél a vízszint.
A Bajai és Mohácsi mérce abszolút szintje alapján az átlagos
vízszint különbség a Mohácsi mérce és a 9,1 fkm-rel felfelé
található, kinézett területünk között kereken 45 cm. Ennyivel
kellene korrigálnunk fenti ábrát (tehát a 84,55 mBf szint
feletti átlagos értékeket kellene számolnunk, ami jóval több
mint 8 év eredményt adna). Sokra az átlagokkal azonban nem
megyünk. Ezért a Mohácsi mérce napi vízszint adataiból
képeztem azt az évenkénti és félévenkénti gyakoriság értéket,
ami megadja, hogy hány napig volt a 85 mBf küszöb szint felett
a Duna vízszintje (1. táblázat, 2-4. ábra).
A mintegy 40000 db napi vízszint adatot a hydroinfo oldalról
töltöttem le.
Itt jegyzem meg, fenti linken a vízszintek relatív, cm
osztásban vannak megadva! A vízmércék "nulla" pontja, ami
abszolút szinttel is meg van adva, illetve annak abszolút
szintje szabatosan meg van mérve, az az idők folyamán változhat!
És hát természetesen változik is, minden átépítés alkalmával.
Erre az adatok feldolgozásakor figyelemmel kell lenni!
Nézzük meg, az egyes években hány napig volt 84,55 mBf szintnél
alacsonyabban a Duna szintje a mohácsi mércénél? Ekkor ugyanis
mintegy 45 cm-el magasabban van a folyásirányban felfelé
található, ártéri gazdálkodásra kinézett területünknél a Duna
vízszintje, ami kereken 85 mBf szintnek felel meg.
2. ábra. A Duna megkövetelt vízszintjének relatív gyakorisága
1877-2008. évek között (éves / tenyészidőszaki)
A 2. ábrán a fekete vastag vonal azt mutatja, hogy az adott
évben (vízszintes tengelyen), a napok hány százalékában
(függőleges tengelyen, százalékban) volt alacsonyabb a vízszint
a megkövetelt 85 mBf-nél. A vékony piros vonal ugyan ezt a
paramétert mutatja, de csak a március - augusztus (tenyész)
időszaki 184 napra. Az ábráról annyit kell tudni, hogy 1885 és
1886 évek hiányzanak, illetve 1944 végén két hónap és 1945
elején mintegy 40 nap hiányzik, mert nem volt mérés (ez utóbbi
időszakban legalább egy árhullám biztosan levonult). A 2. 3. és
4. ábrák adatait az 1. táblázat tartalmazza.
A Dunán az első gátat 1903-ban a bajor szakaszon készítették,
ezt az ábrán a "- Első gát Németo." függőleges felirat jelzi. A
német szakaszon 1903-2003. évek között összesen 25 db gátat
emeltek. Ezek építési idejét nem tüntettem fel, mivel az ábra
nagyon zsúfolt lenne. Az osztrák és szlovák szakasz nagyobb
erőművei 1951. és 1998. között készültek (jobb oldali alsó,
szintén függőleges feliratok, az erőmű nevével).
A trend magáért beszél. Míg az 1880-as években egyszer egész
03-08 hó időszakában rendelkezésre állt a Dunán a minimum 85
mBf vízszint (az ábra függőleges tengelyén 0,0%), az utolsó 15
évben a legjobb, legmagasabb vízállású féléveben is már csak
az időszak maximum felében (50,0%). További lényeges szempont
hogy a megkövetelt vízállás relatív gyakorisága csalóka
paraméter, mert meglehet ugyan, hogy a tenyészidőszak felében
a vízszint a kívánatos szinten, vagy afölött volt, de ha ez az
időben 50%-nyi hányad csak és kizárólag június-augusztusban
volt, a március-május időszak vízhiánya gyenge termést
valószínűsít!
3. ábra. A Duna megkövetelt vízszintjének évenkénti relatív
gyakorisága 1877-2008. évek között, lineárisan kiegyenlítve
Az éves küszöbszint feletti dunai vízszint gyakoriság látható
a 3. ábrán (vastag fekete vonal), aminek a kiegyenlítő
egyenese (vékony fekete egyenes) kb 2035-ben éri el a 100%-ot,
azaz átlagosan ekkorra évente egyszer sem lesz 85 mBf, vagy
annál magasabb vízszint az ártéri gazdaságunk dunai
vízkivételénél.
4. ábra. A Duna megkövetelt vízszintjének tenyészidőszaki
relatív gyakorisága 1877-2008. évek között, lineárisan
kiegyenlítve
A március - augusztus időszaki gyakoriságot is kiegyenlítettem,
ami a 4. ábrán látható. Ennek az időszaknak a kiegyenlítő
egyenese kb. 2040-ben metszi a 100%-ot. Ha most kezdenénk az
ártéri gazdálkodás feltételeit kialakítani ezen a
véletlenszerűen kiválasztott területen, előreláthatólag 30 évig
tudnánk ártéri gazdálkodni, egyre csökkenő gravitációsan
bevezethető, felhasználható vízmennyiséggel! Ezután csak nagyon
ritkán és rövid ideig tudnánk gravitációsan vizet vételezni a
Dunából!
Hogy a Duna és a Tisza mentén helyről helyre mekkora a meder
mélyülés intenzitása, az változó. De a folyamat nem áll meg.
A Duna tudja a "dolgát", és évente átlagosan annyi hordalékot
szállít ki hazánkból, hogy azzal 6-8 év alatt teljesen fel
lehetne tölteni a Velencei-tavat! Ennyivel fogy hazánk tömege!
A Tiszára telepített két duzzasztó, a Tiszalöki és a Kiskörei
alatt vélelmezhető a meder süllyedése, igaz további folyamatok
és adottságok a képet árnyalják (finomabb lebegtetett hordalék
nagyobb hányada juthat át a tározó téren, illetve a térszín
általános süllyedése neotektonikus, diagenetikus /üledék
tömörödési/ és antropogén /fluidum bányászat/ okokból).
Év 03-08 Egész 03-08 Év Nap/Év
hó év hó (d) (d) (d/a)
----------------------------------------------
1877 28,8% 50,4% 53 184 365
1878 0,0% 23,3% 0 85 365
1879 0,5% 39,5% 1 144 365
1880 19,0% 30,9% 35 113 366
1881 23,9% 44,4% 44 162 365
1882 83,7% 59,7% 154 218 365
1883 35,9% 58,6% 66 214 365
1884 63,6% 81,4% 117 298 366
1885
1886
1887 71,2% 85,5% 131 312 365
1888 4,3% 29,5% 8 108 366
1889 46,2% 66,8% 85 244 365
1890 70,1% 71,0% 129 259 365
1891 27,2% 61,1% 50 223 365
1892 13,6% 42,6% 25 156 366
1893 29,9% 60,3% 55 220 365
1894 69,6% 80,3% 128 293 365
1895 21,2% 58,6% 39 214 365
1896 6,5% 30,3% 12 111 366
1897 3,3% 36,2% 6 132 365
1898 29,3% 64,4% 54 235 365
1899 51,6% 65,5% 95 239 365
1900 14,7% 41,6% 27 152 365
1901 52,2% 75,6% 96 276 365
1902 22,8% 59,2% 42 216 365
1903 44,6% 57,0% 82 208 365
1904 51,1% 68,3% 94 250 366
1905 35,9% 54,2% 66 198 365
1906 20,1% 51,8% 37 189 365
1907 15,8% 46,6% 29 170 365
1908 64,7% 79,0% 119 289 366
1909 42,9% 66,0% 79 241 365
1910 22,3% 32,1% 41 117 365
1911 45,7% 67,1% 84 245 365
1912 26,6% 40,7% 49 149 366
1913 65,2% 65,8% 120 240 365
1914 4,3% 38,1% 8 139 365
1915 27,2% 42,5% 50 155 365
1916 26,1% 44,5% 48 163 366
1917 57,1% 72,1% 105 263 365
1918 81,0% 84,7% 149 309 365
1919 32,6% 55,3% 60 202 365
1920 50,0% 52,7% 92 193 366
1921 90,8% 95,3% 167 348 365
1922 70,1% 68,8% 129 251 365
1923 53,3% 68,2% 98 249 365
1924 24,5% 50,5% 45 185 366
1925 82,1% 85,2% 151 311 365
1926 34,2% 58,9% 63 215 365
1927 50,0% 65,8% 92 240 365
1928 82,6% 86,9% 152 318 366
1929 75,0% 87,4% 138 319 365
1930 79,3% 78,4% 146 286 365
1931 40,2% 63,0% 74 230 365
1932 76,1% 84,7% 140 310 366
1933 72,3% 83,8% 133 306 365
1934 100,0% 96,7% 184 353 365
1935 45,1% 65,5% 83 239 365
1936 53,3% 71,9% 98 263 366
1937 26,1% 46,0% 48 168 365
1938 68,5% 70,7% 126 258 365
1939 51,6% 61,6% 95 225 365
1940 8,2% 29,2% 15 107 366
1941 9,8% 24,7% 18 90 365
1942 37,0% 68,2% 68 249 365
1943 81,5% 89,9% 150 328 365
1944 29,3% 55,7% 54 170 305
1945 39,1% 55,5% 72 182 328
1946 90,2% 90,1% 166 329 365
1947 81,5% 90,7% 150 331 365
1948 55,4% 61,7% 102 226 366
1949 81,0% 90,4% 149 330 365
1950 100,0% 99,2% 184 362 365
1951 53,8% 76,7% 99 280 365
1952 66,8% 80,9% 123 296 366
1953 82,1% 91,0% 151 332 365
1954 62,0% 78,9% 114 288 365
1955 29,9% 60,5% 55 221 365
1956 44,0% 68,9% 81 252 366
1957 76,1% 87,9% 140 321 365
1958 66,8% 77,3% 123 282 365
1959 65,8% 81,9% 121 299 365
1960 79,3% 89,6% 146 328 366
1961 81,0% 86,6% 149 316 365
1962 56,5% 78,1% 104 285 365
1963 69,6% 83,8% 128 306 365
1964 96,2% 93,7% 177 343 366
1965 17,9% 56,4% 33 206 365
1966 29,3% 47,7% 54 174 365
1967 24,5% 54,2% 45 198 365
1968 92,4% 92,6% 170 339 366
1969 95,1% 97,5% 175 356 365
1970 17,9% 52,1% 33 190 365
1971 97,3% 98,6% 179 360 365
1972 88,0% 94,0% 162 344 366
1973 89,7% 94,8% 165 346 365
1974 82,6% 79,5% 152 290 365
1975 57,6% 71,0% 106 259 365
1976 96,2% 94,8% 177 347 366
1977 64,7% 77,3% 119 282 365
1978 83,2% 91,5% 153 334 365
1979 52,7% 74,0% 97 270 365
1980 57,1% 75,7% 105 277 366
1981 75,0% 81,6% 138 298 365
1982 79,3% 83,3% 146 304 365
1983 88,6% 91,0% 163 332 365
1984 100,0% 98,9% 184 362 366
1985 84,2% 89,9% 155 328 365
1986 89,1% 91,8% 164 335 365
1987 31,5% 62,2% 58 227 365
1988 67,9% 80,1% 125 293 366
1989 98,4% 98,6% 181 360 365
1990 96,7% 98,4% 178 359 365
1991 84,8% 91,2% 156 333 365
1992 85,3% 88,0% 157 322 366
1993 88,6% 92,3% 163 337 365
1994 84,8% 91,0% 156 332 365
1995 59,8% 75,3% 110 275 365
1996 79,3% 86,1% 146 315 366
1997 82,1% 91,0% 151 332 365
1998 100,0% 91,2% 184 333 365
1999 47,8% 72,6% 88 265 365
2000 57,1% 73,5% 105 269 366
2001 83,2% 89,0% 153 325 365
2002 79,3% 78,9% 146 288 365
2003 100,0% 96,2% 184 351 365
2004 93,5% 96,2% 172 352 366
2005 64,7% 79,5% 119 290 365
2006 51,6% 75,6% 95 276 365
2007 100,0% 96,7% 184 353 365
2008 97,8% 98,9% 180 362 366
2009 64,1% 81,9% 118 299 365
1. táblázat. A 2. 3. 4. ábra forrása
Visszatérve a Dunára. Nagyobbik baj, hogy a mellék ágak,
amelyeknek a természetes(?), (talán inkább mai) ökológiai
állapotát védeni akarjuk, azok is ki fognak száradni! A
környező talajvizeket, felszíni vizeket a csökkenő folyó
szintek leszívják, szép lassan elvesztünk ezzel is úgy 10-30
évente egy Balatonnyi talajvizet és egyéb mélységi vizet
(statikus készletet).
A dunai hajózás feltételei a hazai szakaszon a sziklás, vagy
kemény aljzatú gázlók miatt folyamatos ráfordítással oldhatók
csak meg, ráadásul ideiglenesen és korlátozottan (pl. meder
kotrással). Ráadásul a gázlós szakaszok kotrása a Duna meder
általános süllyedést még gyorsítani is fogja (Vituki
Környeztevédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht,
"A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó
tanulmány", Témaszám: 721/13/6779-01, Budapest, 2007-09 hó)!
A tanulmány szerint ezek a kotrási és fenntartási költségek
25 évre, 2007. évi forintban és 250 Ft/EUR árfolyamon számolva
51 milliárd forintra rúgnak! Hivatkozott tanulmány a hajózóút
kialakításának a szokványos módját, azaz a folyó duzzasztását
nem is vizsgálja!
Összegzésül. Álmodozni lehet. Egy valamit nem lehet! A múltat
végképp eltörölni! Ha a múltban a felvizen gátakat emeltek
szomszédaink, akkor mi sem tehetünk mást. Az egy másik kérdés,
hogy az így betárolt vizet mire használjuk. Használhatjuk az
ártéri gazdálkodás céljára is, de használhatjuk nagyüzemi
szántóföldi (akár gabona), öntözésére is. Mezőgazda kollégától
hallottam, olasz vendége nézegeti a kukorica ültetvényét.
Kérdi az olasz; hol az öntöző apparátus?
Magyar gazda; nincs öntözés kiépítve.
Mire az olasz; Nagyon bátor!
Egy valami volna nagy károkozás. Ha tovább hagynánk
hasznosítatlanul kicsorogni vizeinket az országból.
A mezőgazdasághoz nem értek ugyan, mégis számomra az ártéri
gazdálkodás szimpatikusabb, mint a nagyüzemi. Egy valamit
sajnos tudomásul kell venni. Abban a formában, ahogy
évszázadokig működött az ártéri gazdálkodás, ma már nem lesz
képes működni. És ahogy a medermélyülési folyamat halad előre
úgy lesz egyre nehezebben megvalósítható a régi formában.
Még egyszerűbben fogalmazva. A felszíni vízzel akkor tudunk
hatékonyan gazdálkodni, ha felhasználjuk azt a "következetes
szokását", hogy a víz lefelé folyik.
Hallom az 1978. óta minden ötletre adott eleinte párttikári,
újabban manageri választ. Nincs rá pénz! Válaszom egyszerű.
Ez nem lehet a gátak építésének akadálya, ugyanis ez nem pénz
kérdés, hanem stratégiai kérdés! Csak utalnék "Vahava"
eredményeire és javaslataira (kulcsszavak: VÁltozás HAtás
VÁlasz, Magyar Tudományos Akadémia). A várhatósan
szélsőségesebb időjárás és csapadék eloszlásnak a
mezőgazdaságra kifejtett kedvezőtlen hatásának a kivédésére MTA
10-40 m mély víztározókat javasol!
Összegzésül. Vagy 20. éve nagyon bután bántunk egyik
legfontosabb természeti erőforrásunkkal, a felszíni vizeinkkel.
Sajnos nem ez az egyetlen erőforrásunk, ami 20 év alatt
jelentősen romlott. Gondoljunk csak a víznél még fontosabb
erőforrásunkra, az emberre. Oktatásunk, egészségügyünk,
a 1,5 millió rejtett és regisztrált munkanélküli állapota
siralmas. Ha ezekben javulást szeretnénk elérni, a problémákat
egyszerre lenne célszerű kezelni. Csak egy ötlet. Munkanélküli
ellátás helyett közmunkákkal oldani meg a foglalkoztatást, és a
vizes problémáinkat.
Mondhatni, vizeinkkel kapcsolatos véleményem a hazai
szokvánnyal szembe megy!
Igen.
Véleményem azonban számokon, számolásokon, trendeken, a
folyamatok ismeretén alapul. Ha bárki rámutat, mit számoltam
rosszul, természetesen kijavítom, ha kell véleményem az új
tényekhez, számokhoz, trendekhez igazítom. Eddig erre nem volt
szükség.
Befejezésül tréfás megoldási javaslatom: a Duna pénz nélkül is
elgátalható, akár sok helyen is (Nagymaros, Adony, Fajsz,
Apatin). Hogyan? Egyszerűen!
Hiszen nálunk sötét-zöldségekkel Dunát lehet rekeszteni!
:-)
2010-04-03
2018-10-10-i kiegészítés: Emlékeztetőül Mohácson 1877-2008. között az átlag kiegyenlítő egyenesének 84,55 és 82,7 mBf a két "vége", ez 185 cm / 115 év meder süllyedés, ami 1,61 cm/év átlagot ad eredményül. Dunaújvárosban a dunai vízmércén az 1901-2016. évek statisztikáinak a trendvonalai látszanak az 5.ábrán.
5. ábra. A Duna évenkénti 1, 10, 50, 90, 99%-os tatósságú
relatív vízszintjei (cm-ben) 1901-2016. évek
Az 50%-os trendet nézve (5.ábra sárga vékony egyenes vonal)
363-ról 120-re csökken, vagyis 243 cm / 116 év = 2,1 cm/év a
meder süllyedés átlagos értéke.
2018-10-10-i kiegészítés vége.
Kiegészítés 2019-01-01. Komáromban a dunai vízmércén a 2002-2017. évek napi adatainak a trendvonala látszik a 6.ábrán.
6. ábra. A Duna naponkénti relatív vízszintjei (cm-ben)
2002-2017. évek
16 év alatt 225 cm-ről lement 195 cm-re, ami 1,9 cm / év meder
süllyedés Komáromnál (30 cm/16 év)
Gönyűn a dunai vízmércén a 2002-2017. évek napi adatainak a
trendvonala látszik a 7.ábrán.
7. ábra. A Duna naponkénti relatív vízszintjei (cm-ben)
2002-2017. évek
16 év alatt 152 cm-ről lement 130 cm-re, ami 1,4 cm/év meder
süllyedés Gönyűben (22 cm/16 év).
Eddig ahol csak vizsgáltuk és szinte mindegy hogy milyen
statisztika szerint 1,4 - 2,1 cm/év meder süllyedést
tapasztaltunk a Dunán. A legrövidebb idősor 16 év, a
leghosszabb 131 év hosszú volt és napi mért vízszint adatokból
kiindulva számoltunk.
A négy meder süllyedés sebességének az átlaga 1,75 cm/év és a
folyamat - a meder mélyülése - több mint 100 éve eddig
változatlannak tűnik.
2019-01-01-i kiegészítés vége.
2019-01-25-i kiegészítés: Jobbára csak dunai adatsorokkal dolgozva eredeti, 2010-04-03-i írásomban a Tisza bevágódását - medermélyülését vélelmeztem. Tévedtem. Az árvízvédelmi gátak közötti hullámtérre a feltöltődés a jellemző. A Tisza szabályozásának kezdetétől nyilván helytől is függően olyan 2 m feltöltődés az általános. A Tiszán ugyanis csak egy jelentős víztároló tér van, a Tisza-tó. A Tisza nem hordalékszegény vizű ezért a Tisza szorgalmasan építené az amúgy süllyedő Alföldet, ha hagynánk hogy hordalékát kiszállítsa nekünk az árterére. Nem teheti, ezért egyre magasabbra emeli a medrének a fenekét és persze így a vízszintjeit is. :-( 2019-01-25-i kiegészítés vége.
Kezdőlap Következő