Erdős Attila, egyéni vállalkozó, okl. hidrogeológus mérnök weblapja
Hogy is állunk a vízzel? Ismerőseim gyakran mondják, vagy kijelentik, hogy milyen remek természeti adottságaink vannak, hiszen príma szántóföldjeink vannak, és micsoda víz kincsünk van. Ha ők mondják? Meg ha a vízcsapból is ez csorog? Akkor biztos igaz. A mezőgazdasághoz nem értek, azt hagyjuk. A vízhez is csak egy kicsit, és mióta dolgozom, azóta sajnos egyre jobban butulok :-). Miért? Például én még úgy tanultam hogy a szállítás olcsósági és körmyezetvédelmi szemponú sorrendje a következő: 1. tengerhajózás 2. folyamhajózás 3. vezeték (pl. gáz, olaj) 4. vasút 5. közút 6. repülés Nálunk meg vagy 20. éve folyamhajózásunk leépítése folyik, viziutjaink szintentartása is csak kínnal keservvel történik. Ami főleg meglepett, az Akadémiai Kiadó által kiadott Környezetvédelmi Lexikon hosszasan magyarázza, hogy miért nem jó a folyamhajózás és különben is, a tengeri szállítmányozás mennyivel olcsóbb a folyaminál! A lexikon utolsó megállapítása helytálló, csak hát számunkra azért kellemetlen, mert nincs tengerpartunk! Fiumét trianonban elvették Magyarországtól! Visszatérve ahhoz, hogy vízben hű de jól állunk. Így, általánosan hogy "sok vizünk van". Nézzük már meg, hogy az egész világ vízgazdálkodási paramétereit gyűjtő FAO szerint hogy állunk? Az egy főre évente eső összes megújuló vízkészlet tekintetében a világ 176 országából az 56. helyen, a Európán belül a vizsgált 38 országból a 10. helyen állunk. Aki a fenti linken a bogarászást meg szeretné spórolni, az weblapomról a legyűjtött adatokat tartalmazó táblázatokat ennek a lapnak a legalján letöltheti. Na tessék! Nem rossz helyezés ez! A FAO nagyon akkurátusan felméri a három fő megújuló vízkészlet fajtát, ezek: 1. az ország területére hullott csapadék 2. felszíni vizek (országban fakadó, határokon be- és kifolyó) 3. felszín alatti vizek (talaj- partiszűrésű- réteg- karszt- és hasadékvizek) És ezek arányából képez egy százalékos függőségi állandót. Amely állandó ha nagy, akkor a függőség is nagy. És ha az állandó kicsi, úgy a függőség is kicsi. Az állandó skálájának a maximuma 100%, a minimuma 0% (nulla, zéró). Ebben a viszonylatban 94,23% az elért pontszámunk, ez a vizsgált 38 európai ország között pontosan az utolsó, 38. helyezés! Ha az egész világ 176 országát nézzük, magasabb arányt, vagyis nagyobb függőséget csak 5 ország 172. Mauritánia, 173. Bahrein, 174. Egyiptom, 175. Türkmenisztán és 176. Kuvait ért el. Ezzel a 176-ból Magyarország a 171! Ezek a száraz, és igencsak elgondolkodtató tények! Nem én mondom! A FAO számolta ki, mondja rólunk. A nagy függőség, a nagy vízbeszerzési kockázat fő oka az lehet, hogy a messze legnagyobb felszini megújuló vízkészleteinkkel igencsak pazarlóan bánunk. Egyszerűen megfogalmazva, hagyjuk kicsorogni az országból. Ezért van az, hogy minden okos ország, a területén igyekszik vizet tartalékolni! Ennek ma egyetlen ismert technológiája a folyókra épített víztárolók rendszere. Ezzel a nyári "kisvizes" időszakban a tartalékot tudjuk fogyasztani. Így az ipar a mezőgazdaság vízellátása biztonságos. További előnye a gátaknak, hogy alkalmasan telepítve azokat a folyami szállítás a folyó természetes vízjárásától függetleníthető, egész évben biztosítja ezzel a viziutat. Ha megfelelően méretezett tartalékok vannak a tároló terekben, azzal az árvizi biztonság is nő. Nem mellékesen a gátakban betárolt víz energiája villamos áram termelésére fordítható. Mennyire "érdekes", mindenki ezt teszi. Az csak hab a tortán, hogy a vizi túrizmusra, a vízparti üdülésre is újabb lehetőségek nyílnak. Gondoljunk csak a Tisza-tóra. Ennek fényében a Bős-Nagymarosi szerződés felmondása, a határainkon túlra került víztároló és a benne betárolt hatalmas tömegű víz elkótyavetyélése hatalmas baklövés volt. Bocsánatot kellene kérnünk a Szlovákoktól, és azért kellene lobbizni, hogy az eredeti, nagyobb formájában a rendszer elkészülhessen, előnyeit mi is élvezhessük! Szerintem. Visszatérve a "sok víz" kérdéshez. Miért alakulhatott ki ez a sommás, de mint már látjuk, igencsak téves közvélekedés? Nem tudom. Az igaz, hogy felszín alatti vízből, nem túl forró termálvízből viszonylag jól állunk. Azt azért látni kell, ez a vízkészlet fajta, a felszín alatti víz a legdrágább víz. Kétszeresen is értékes. 1. mert kitermelni kifejezetten nem olcsó, és 2. mert ha elég mélyen van, akkor felszini szennyeződésektől védett. Nem részletezve a statikus és dinamikusan megújuló vízkészlet elemek fogalmát, a mi felszín alatti vízkészleteinknek a túlnyomó hányada az statikus vízkészlet. Egyszerűen fogalmazva ha a sok felszín alatti vizet kitermeljük, akkor kiraboltuk unokáinkat (a helyzet nem ilyen egyszerű, mert ahogy növelem a felszín alóli vízkitermelést, úgy nő a dinamikusan utánpótlódó készlet-hányad, de persze az intenzívebb utánpótlódás egyben a gyorsabb elszennyeződésnek is teret adhat!). Ennek fényében a felszin alatti vizeinket védeni érdemes, a felszíni vizeinket visszatartani érdemes, hiszen: "Azért a víz az úr!" Az ígért táblázatok: Egy főre évente eső megújuló vízkészlet Víztől való függőség (Dependency) 2010-02-15 Kezdőlap Következő