Erdős Attila, 
egyéni vállalkozó, okl. hidrogeológus mérnök weblapja

Felmelegedünk, vagy lehülünk?

Gyakran kérdezik ismerőseim, mint geológus embertől, hogy 
globális felmelegedés. vagy globális lehűlés lesz-e bolygónk 
klímájában. A rövid válaszom; is - is. 

A kicsit részletesebb válasz is egyszerű. Szépen lassan, 
néhány 100, de maximum 500 év alatt lehülünk, 1°C-t, majd 
további pár ezer év alatt még 2 °C-ot. Ettől kezdve mintegy 100 
ezer évig ennél (maihoz képest 3°C-al hidegebb) nem igazán 
lesz melegebb, csak mintegy 3-5 °C-al hidegebb. A két állapot 
között, azaz a mainál kicsit és a mainál lényegesen hidegebb 
időjárás között fog a klímánk sűrűn és gyorsan váltakozni, egy 
folyamatos hidegedő trend mellett. Aztán hirtelen, maximum 100 
év alatt fel fogunk melegedni, akár a mainál 1-3 °C-al melegebb 
átlagos hőmérsékletre. Ez egy kb 120 ezer éves jégkorszaki kis 
ciklus forgatókönyve. 

Joggal merül fel a kérdés, ugyan honnan tudjuk régi korok 
klímáját? Egyszerűen megfogalmazva, az oxigén 18-as atomtömegű, 
stabil izotóp arányból, mely kifogástalan és jól mérhető 
hőmérséklet jelző. 

És mi okozza a jégkorszakokat, a klíma változását? Szintén 
fenti linkből megtudjuk, alapvetően égi-mechanikai, a Föld 
több fajta pályaelemének periodikus változásából származik 
a legfőbb ok. 

Fenti link 7. és 8. oldali grönlandi klíma görbéjét összevonva 
az alábbi ábra mutatja:

 Nagyobb, 1606x839 képpont méretben 16k


Miért mertem előbb bátran jósolni? Mert mindez jónéhányszor 
már megtörtént. De hiszen a vízcsapból is a "globális 
felmelegedés" folyik?! Az. Nem is értem. De rám senki se mondja 
hogy nem szóltam. Alább "szólok", még jobban részletezve. 

Még a műszakiak számára is kissé szokatlan, hogy a Földdel 
foglalkozó tudományok és szakmák történeti jellegűek is. A 
Földnek, a földi klímának története van. 

Valahol hallottam és nagyon ide illik a mondás: 

    Aki állandóan a múltat fürkészi, az a fél szemére vak. 
    Aki soha sem tekint a múltba, az mindkét szemére vak. 

Büszkék lehetünk a klíma kutatóinkra, meteorológusainkra, 
sok mindent megtudtunk Tőlük. Azonban a régmúlt korok 
klímájának ismerete legalább annyira fontos, mint a jelenlegi 
mérések és modellezések. 

A meteorológusoktól geofizikusoktól jól tudjuk, hogy olyan 
hétköznapi jelenségek, mint a felhő képződésének, a villámlás 
kialakulásának pontos mechanizmusát nem ismerjük. Az elv adott, 
ismert, csak azok a fránya számok nem stimmelnek. Például a 
villámok kialakulása előtt a felhőkben mérhető térerő az 
elméletileg vártnak csak a tizede. Szerencsére a villám erről 
mit sem tud, és kisül :-).

Hasonló probléma az üvegház hatás is. Ki ne tudná, hogy melyik 
a legfontosabb üvegházgáz? Mindenki rávágja, a szén-dioxid. 
Ezzel szemben szakirodalomból tudható, hogy nem így van. 

A messze legnagyobb hatású üvegház gáz a vízgőz. Aki nem hiszi, 
járjon utána. A vízgőz forrásonként más, de 50-67%-os hatású. 
Egyszerűen fogalmazva, a vízgőz egymagában akkora üvegház 
hatású alkotója a légkörnek, mint az összes többi gáz, azaz a 
CO2, a CH4, az N2O ... együttvéve. A CO2 üvegház hatása ma 20% 
körül lehet. Jó animáció látható erről az alulról 2. ábrán. 

Hogy erről miért nem hallani? Nem tudom. Akkor most a légköri 
szén-dioxid (CO2) kibocsátásunk az hat-e a klímára, vagy nem? 
Egyszerű válaszom, biztos hogy hat. Az csak a kérdés, hogy 
mennyire? 

Ismerős az ábra, a légköri CO2 szint milliomod hányadban azaz 
"ppm"-ben. 



Mi vele a gond? Hát az, hogy a fenti ábra az valójában ilyen:



Tudható, hogy a jégkorszak utolsó fél millió éve alatt, a 
280 ppm-nél nagyobb CO2 koncentráció nem volt. Ha az üvegház 
hatás a koncentrációval egyenesen arányos, akkor a 380 ppm-re 
tehető mai CO2 szint relatív változása 35,7% (100/280) Arra is 
figyelemmel, hogy a CO2 a teljes üvegház hatás 20%-áért felelős 
megkapjuk, hogy 7,1% -os üvegház hatás változást (növekedést) 
okozott CO2 szint napjainkig. Mivel az üvegház hatás nélkül 
35°C-al hidegebb lenne Földünk klímája, ebből az igencsak 
egyszerű számtanból az következne, hogy 2,5 °C-al melegebb 
van 2010-ben mint 1950-ben. Mint tudjuk, nem így van. 

Olyan mérési eredmények is vannak, hogy a CO2 szint növekedése 
nem okozója, hanem következménye a klíma melegedésének. 

Ezért hasznos, ha nem bajlódunk a részletekkel, mert így nem 
látjuk a fától az erdőt. Menjünk távolabb és nézzük meg Földünk 
utolsó 5 millió évének a klímáját.

Nem foglalkozunk okokkal, ható tényezőkkel, egyszerűen csak 
megnézzük, eddig hogy mentek a dolgok?

A linkelt ábrán a vízszintes "X", idő tengelyen az idő jobbról 
balra telik. A jobb oldali függőleges tengelyen a mai 
hőmérséklethez képesti eltérést láthatjuk. A hőmérséklet egyre 
növekvő amplitúdójú 50-100 ezer éves kilengésekkel egyre 
hidegebbé vált. Az utolsó 700 ezer évben kialakult a jelenlegi 
jégkorszak leghidegebb időszaka, kb 100 ezer éves ciklusokkal, 
8°C-os amplitúdójú klíma változásokkal, a 2. bekezdésben leírt 
forgatókönyv szerinti viselkedéssel. 

A görbe további trendjét nem tudjuk. Azonban ha megmarad ez a 
700 ezer éves trend, ha lassan megfordul és kezdünk vissza 
melegedni, a közeli jövő az lehülő (ha a trend még hidegebbe 
fordulna, úgy természetesen az még további lehűlésre vezet). 

A kis ciklusok léte azonban jól kivehető. Az 5,5 millió éves 
ábrán a mai klíma állapot mintegy 10000 éves időtartama az idő 
(vízszintes) tengely "0" pontjánál egy tű-alakzat. A korábbi 4 
maihoz hasonló klímájú időszak is tű-alakzatként látható. 
Mindent összevetve hát, a közeli jövő inkább lehűlést hoz 
számunkra.

A jó hír, a lehűlés maximálisan 8-10°C-os mértéke a sarki 
régiókban várható csak. A mi szélessségünkön talán ha 5-7°C 
lesz a lehűlés. 

Ha 100 évek távlatában egy lassan lehülő klíma vár ránk, ugyan 
miért kampányol ma a fél világ a CO2 szint csökkentése 
érdekében? Hiszen az eddigiek alapján látjuk, ha szeretnénk a 
maihoz hasonló klímán élni, és ha a CO2 valóban okozhat 
érzékelhető üvegház hatást, akkor a legjobb amit tehetünk, hogy 
tovább növeljük a fosszilis szenek égetését. Tudom, nem 
népszerű ez a gondolatom, de én logikusnak látom. Azt azért 
fontos hozzátenni, a várható lehűlés csillagászati okaihoz 
képest a mi mai és esetleg fokozódó terraformáló hatásunk 
jóval kisebb, azaz a lehűlést megakadályozni nem fogjuk tudni, 
csak lassítani leszünk képesek. 

Úgy egyébként az a szemlélet, ami egyrészről azt sugallja, hogy 
mi európai civilizátorok leigáztuk a természetet, másrészről 
elrontottuk a természetet, nem kicsit szerénytelen. 

Nagyon sokra tartjuk magunkat, de azért a természet az úr. Aki 
tisztában van azzal, mekkora energiák vannak akár csak egy 
trópusi ciklonban is, és mi, fejlett technikájú emberiség 
mennyi energiát vagyunk képesek felszabadítani így (nukleáris 
fegyver) úgy (energia ipar), az kissé szerényebb lesz. 

Nyilván a fokozódó fosszilis szénkészlet felhasználás egyéb 
környezet terhelése (SO4, korom, ... ) az nem jó, mert 
környezet- és egészség károsító. De a CO2 mint fő bűnbak? Azért 
számomra és az eddigiek alapján, annyira nem egyértelmű. 


Befejezésül egy szerintem ide illő tréfa. 


A csigabiga lassan halad az erdőben, miközben magában 
dudorászik ekként: 
... jaj de jó hogy lassan megyek, jaj de jó hogy lassan megyek 

Nyuszika szalad el mellette, meghallja a dudorászást, lefékez, 
visszatolat, és nem állja meg kérdés nélkül; 

    Nyuszika: Mondd csiga! Miért jó az ha lassan mész?
    Csiga: Azért nyuszika, mert rossz irányban megyek. 



2010-01-29


Kezdőlap       		Következő