Erdős Attila, egyéni vállalkozó, okl. hidrogeológus mérnök weblapja


Felmelegedünk, vagy lehülünk? Gyakran kérdezik ismerőseim, mint geológus embertől, hogy globális felmelegedés. vagy globális lehűlés lesz-e bolygónk klímájában. A rövid válaszom; is - is. A kicsit részletesebb válasz is egyszerű. Szépen lassan, néhány 100, de maximum 500 év alatt lehülünk, 1°C-t, majd további pár ezer év alatt még 2 °C-ot. Ettől kezdve mintegy 100 ezer évig ennél (maihoz képest 3°C-al hidegebb) nem igazán lesz melegebb, csak mintegy 3-5 °C-al hidegebb. A két állapot között, azaz a mainál kicsit és a mainál lényegesen hidegebb időjárás között fog a klímánk sűrűn és gyorsan váltakozni, egy folyamatos hidegedő trend mellett. Aztán hirtelen, maximum 100 év alatt fel fogunk melegedni, akár a mainál 1-3 °C-al melegebb átlagos hőmérsékletre. Ez egy kb 120 ezer éves jégkorszaki kis ciklus forgatókönyve. Joggal merül fel a kérdés, ugyan honnan tudjuk régi korok klímáját? Egyszerűen megfogalmazva, az oxigén 18-as atomtömegű, stabil izotóp arányból, mely kifogástalan és jól mérhető hőmérséklet jelző. És mi okozza a jégkorszakokat, a klíma változását? Szintén fenti linkből megtudjuk, alapvetően égi-mechanikai, a Föld több fajta pályaelemének periodikus változásából származik a legfőbb ok. Fenti link 7. és 8. oldali grönlandi klíma görbéjét összevonva az alábbi ábra mutatja: Nagyobb, 1606x839 képpont méretben 16k
Miért mertem előbb bátran jósolni? Mert mindez jónéhányszor már megtörtént. De hiszen a vízcsapból is a "globális felmelegedés" folyik?! Az. Nem is értem. De rám senki se mondja hogy nem szóltam. Alább "szólok", még jobban részletezve. Még a műszakiak számára is kissé szokatlan, hogy a Földdel foglalkozó tudományok és szakmák történeti jellegűek is. A Földnek, a földi klímának története van. Valahol hallottam és nagyon ide illik a mondás: Aki állandóan a múltat fürkészi, az a fél szemére vak. Aki soha sem tekint a múltba, az mindkét szemére vak. Büszkék lehetünk a klíma kutatóinkra, meteorológusainkra, sok mindent megtudtunk Tőlük. Azonban a régmúlt korok klímájának ismerete legalább annyira fontos, mint a jelenlegi mérések és modellezések. A meteorológusoktól geofizikusoktól jól tudjuk, hogy olyan hétköznapi jelenségek, mint a felhő képződésének, a villámlás kialakulásának pontos mechanizmusát nem ismerjük. Az elv adott, ismert, csak azok a fránya számok nem stimmelnek. Például a villámok kialakulása előtt a felhőkben mérhető térerő az elméletileg vártnak csak a tizede. Szerencsére a villám erről mit sem tud, és kisül :-). Hasonló probléma az üvegház hatás is. Ki ne tudná, hogy melyik a legfontosabb üvegházgáz? Mindenki rávágja, a szén-dioxid. Ezzel szemben szakirodalomból tudható, hogy nem így van. A messze legnagyobb hatású üvegház gáz a vízgőz. Aki nem hiszi, járjon utána. A vízgőz forrásonként más, de 50-67%-os hatású. Egyszerűen fogalmazva, a vízgőz egymagában akkora üvegház hatású alkotója a légkörnek, mint az összes többi gáz, azaz a CO2, a CH4, az N2O ... együttvéve. A CO2 üvegház hatása ma 20% körül lehet. Jó animáció látható erről az alulról 2. ábrán. Hogy erről miért nem hallani? Nem tudom. Akkor most a légköri szén-dioxid (CO2) kibocsátásunk az hat-e a klímára, vagy nem? Egyszerű válaszom, biztos hogy hat. Az csak a kérdés, hogy mennyire? Ismerős az ábra, a légköri CO2 szint milliomod hányadban azaz "ppm"-ben. Mi vele a gond? Hát az, hogy a fenti ábra az valójában ilyen: Tudható, hogy a jégkorszak utolsó fél millió éve alatt, a 280 ppm-nél nagyobb CO2 koncentráció nem volt. Ha az üvegház hatás a koncentrációval egyenesen arányos, akkor a 380 ppm-re tehető mai CO2 szint relatív változása 35,7% (100/280) Arra is figyelemmel, hogy a CO2 a teljes üvegház hatás 20%-áért felelős megkapjuk, hogy 7,1% -os üvegház hatás változást (növekedést) okozott CO2 szint napjainkig. Mivel az üvegház hatás nélkül 35°C-al hidegebb lenne Földünk klímája, ebből az igencsak egyszerű számtanból az következne, hogy 2,5 °C-al melegebb van 2010-ben mint 1950-ben. Mint tudjuk, nem így van. Olyan mérési eredmények is vannak, hogy a CO2 szint növekedése nem okozója, hanem következménye a klíma melegedésének. Ezért hasznos, ha nem bajlódunk a részletekkel, mert így nem látjuk a fától az erdőt. Menjünk távolabb és nézzük meg Földünk utolsó 5 millió évének a klímáját. Nem foglalkozunk okokkal, ható tényezőkkel, egyszerűen csak megnézzük, eddig hogy mentek a dolgok? A linkelt ábrán a vízszintes "X", idő tengelyen az idő jobbról balra telik. A jobb oldali függőleges tengelyen a mai hőmérséklethez képesti eltérést láthatjuk. A hőmérséklet egyre növekvő amplitúdójú 50-100 ezer éves kilengésekkel egyre hidegebbé vált. Az utolsó 700 ezer évben kialakult a jelenlegi jégkorszak leghidegebb időszaka, kb 100 ezer éves ciklusokkal, 8°C-os amplitúdójú klíma változásokkal, a 2. bekezdésben leírt forgatókönyv szerinti viselkedéssel. A görbe további trendjét nem tudjuk. Azonban ha megmarad ez a 700 ezer éves trend, ha lassan megfordul és kezdünk vissza melegedni, a közeli jövő az lehülő (ha a trend még hidegebbe fordulna, úgy természetesen az még további lehűlésre vezet). A kis ciklusok léte azonban jól kivehető. Az 5,5 millió éves ábrán a mai klíma állapot mintegy 10000 éves időtartama az idő (vízszintes) tengely "0" pontjánál egy tű-alakzat. A korábbi 4 maihoz hasonló klímájú időszak is tű-alakzatként látható. Mindent összevetve hát, a közeli jövő inkább lehűlést hoz számunkra. A jó hír, a lehűlés maximálisan 8-10°C-os mértéke a sarki régiókban várható csak. A mi szélessségünkön talán ha 5-7°C lesz a lehűlés. Ha 100 évek távlatában egy lassan lehülő klíma vár ránk, ugyan miért kampányol ma a fél világ a CO2 szint csökkentése érdekében? Hiszen az eddigiek alapján látjuk, ha szeretnénk a maihoz hasonló klímán élni, és ha a CO2 valóban okozhat érzékelhető üvegház hatást, akkor a legjobb amit tehetünk, hogy tovább növeljük a fosszilis szenek égetését. Tudom, nem népszerű ez a gondolatom, de én logikusnak látom. Azt azért fontos hozzátenni, a várható lehűlés csillagászati okaihoz képest a mi mai és esetleg fokozódó terraformáló hatásunk jóval kisebb, azaz a lehűlést megakadályozni nem fogjuk tudni, csak lassítani leszünk képesek. Úgy egyébként az a szemlélet, ami egyrészről azt sugallja, hogy mi európai civilizátorok leigáztuk a természetet, másrészről elrontottuk a természetet, nem kicsit szerénytelen. Nagyon sokra tartjuk magunkat, de azért a természet az úr. Aki tisztában van azzal, mekkora energiák vannak akár csak egy trópusi ciklonban is, és mi, fejlett technikájú emberiség mennyi energiát vagyunk képesek felszabadítani így (nukleáris fegyver) úgy (energia ipar), az kissé szerényebb lesz. Nyilván a fokozódó fosszilis szénkészlet felhasználás egyéb környezet terhelése (SO4, korom, ... ) az nem jó, mert környezet- és egészség károsító. De a CO2 mint fő bűnbak? Azért számomra és az eddigiek alapján, annyira nem egyértelmű. Befejezésül egy szerintem ide illő tréfa. A csigabiga lassan halad az erdőben, miközben magában dudorászik ekként: ... jaj de jó hogy lassan megyek, jaj de jó hogy lassan megyek Nyuszika szalad el mellette, meghallja a dudorászást, lefékez, visszatolat, és nem állja meg kérdés nélkül; Nyuszika: Mondd csiga! Miért jó az ha lassan mész? Csiga: Azért nyuszika, mert rossz irányban megyek.
Kezdőlap Következő