Erdős Attila, 
egyéni vállalkozó, okl. hidrogeológus mérnök weblapja

Tisztelt dr. Borókai Gábor főszerkesztő úr!      2010-11-28

A Mérnök Újság 2010. novemberi számában Dr. Dezső György úr 
írása jelent meg "Nyílt levél a Mérnök Újság főszerkesztőjének, 
dr. Borókai Gáborhoz" címmel, az 52. 53. oldalon. A közölt 
írására adott válaszához (látható az 53. 54. oldalon) szeretnék 
hozzászólni. Sajnálatos módon sem Dr. Dezső György úr 
levelének, sem az Ön válaszlevelének a linkjét nem tudom 
megadni. Ugyanis legjobb tudomásom szerint egyik sincs a neten. 


Mondta: 
"Mindemellett terjesztési munkatársaink azon dolgoznak, hogy a 
17 ezres tagságból hónapról hónapra minden jogosult hozzájusson 
lapjához. Szeptember-októberben mindösszesen 31 mérnökkamarai 
tag panaszát kellett orvosolniuk utólagos lapkiküldéssel, 
címegyeztetéssel, ami a panaszosok oldaláról nézve száz 
százalék, ezért elfogadhatatlan, de terjesztési oldalról még a 
negyed hibaszázalékot sem éri el, ami talán még mérnöki 
körökben sem számít rossz teljesítménynek. "

Mondom: 
Ezúton jelzem, a 2010. évi június-augusztus időszaki 3 hónapban 
nem kaptam meg a Mérnök Újságot. Részemről ez nem panasz, csak 
jelzés. Ne fáradjanak a hiányzó számok elküldésével, mert nem 
ezért szóltam (indoklásom alant). 

Mérnöki körökben forogva tudom, nem vagyok egyedül azzal a 
tapasztalatommal, hogy a kötelező tagságú Mérnöki Kamara 
(Hivatal)-om havi kiadványa, a Mérnök Újság gyakran nem érkezik 
meg. 

Mérnöki körökben akkor tudunk problémát megoldani, ha tudunk 
róla. Felteszem szagpolitikusi, újságtulajdonosi, újságírói, 
jogászi körökben is így van. Csak ezért szóltam. Ha ezekben a 
körökben nem így lenne, kérem jelzésemtől eltekinteni 
szíveskedjen.


Mondta: 
"Mint a Mérnök Újság impresszumából kiolvashatja, a lap belső 
hierarchiája egyértelmű. Irányvonalát a kamara elnöke által 
vezetett szerkesztőbizottság határozza meg, a tartalmáról 
ugyancsak ez a testület dönt (így arról is, hogy mikor, milyen 
témában, ki írja a vezércikket), nekem pedig ez esetben nem 
több a jogosítványom, mint hogy legjobb újságírói és 
szerkesztői tudásommal, valamint Heti Válasz-os kollégáim 
bevonásával ezeket a szándékokat megvalósulni segítsem. Egyet 
nem értésem esetén pedig távozzak. Amikor tehát zárójeles 
megjegyzésében a Mérnök Újságot az én lapomként ("leszámítva 
talán az ön újságját") aposztrofálja, tévesen írja le a 
valóságot."

Mondom: 
Akkor bizony rossz üzletet kötött. Én a saját (web)lapomon a 
saját véleményem írom. Azért ne szomorkodjon üzleti baklövésén. 
Meglehet még így is megérte Önnek az újság megvétele, hiszen a 
680 Ft-os lap áron túl hirdetési bevételekre is szert tehet. 


Mondta: 
"Válságos időben, nehéz hirdetési feltételek között vállaltuk, 
hogy miközben a kamarának egyetlen fillér plusszal sem kell 
hozzájárulnia a kiadáshoz, addig a lap lényegesen jobb 
minőségben, a környezet változásaira aktuálisabban reagálva 
készül el."

Mondom: 
Valóban, nekem is feltűnt amióta a lap az Öné, azóta szebb 
lett. Fényes papír, ízléses megjelenés. Vitathatalan. Van 
azonban egy aprócska gond. Dr. Dezső György úrral értek egyet. 
A régi újság tartalmának felét örömmel olvastam el, számomra 
hasznos volt. Félve írom le, hiszen 30 darabszám alatti mintán 
statisztikázni félrevezető lehet. Mióta a lap az Öné, azóta a 
tartalmának úgy negyedét olvasom örömmel. 

Még mindig a "szépségről". A mérnök társadalomban jóval több a 
férfi, mint a nő. Mindkét nemben több a kissé "autista 
mentalitású". Több közöttünk az alapvetően megszámolható 
dolgokkal érdeklődésből foglalkozó ember mint az átlag 
népességben. Több közöttünk a politika, a közélet iránt 
kevésbé érdeklődő, mint az átlag népességben. Több közöttünk 
a technika, a természettudományok iránt érdeklődő, mint az 
átlag népességben.

Miért érdekes ez? Pusztán csak azért, mert például számomra a 
tartalom sokkal fontosabb mint a forma. Szeretem ha a 
dokumentáció ábrái, számai és a szövege logikusan felépítve 
vannak, és egymással összhangban vannak. És ha ez egy 
újrahasznosított, barnás színű papíron látható, netán "csak" 
fekete-fehér kivitelben, biza ez a legkevésbé sem zavar (nem 
mellékesen ez utóbbi környezetbarátabb, olcsóbb). 

El is érkeztünk ahhoz a lényegesebb, második gondhoz, ahol 
is kiderül, miért nem tartok igényt a hiányzó lapszámokra. 

A Mérnök Újság a kezdetektől törekedett arra, hogy számai 
könnyen lefűzhetők legyenek. Eleinte le is fűztem a számokat. 
Később, mivel a Mérnök Újság teljes tartalma, korábbi 
lapszámai, kereshetően az interneten a http://mernokujsag.hu/ 
url-en is elérhetők voltak, a jó néhány kg-ra tehető korábbi 
számokat papírgyűjtő konténerbe vittem. 

A Mérnök Újság netes elérhetősége azonban azt követően, hogy a 
lap az Önöké lett, megszűnt. Fenti linken az alábbi szöveg 
olvasható:

"A Mernokujsag.hu oldalai átalakítás alatt állnak.
Logod Bt. "

Ez a felirat 2010-11-28-án, levelem írásának napján volt 
olvasható. Mióta? Legalább valamikor 2010. év tavasza óta. Ezt 
a számomra felfoghatatlan helyzetet azonnal jeleztem is az Ön 
másik lapjának Tudomány rovatában, a Mérnök Újság megvásárlási 
és hirdetési feltételeit részletező, akkor még kommentelhető 
cikkben. Valami olyasmit írhattam; "hogy az egy dolog, hogy az 
új kiadónak más tartalmi formai tervei vannak a Mérnök Újság 
webes megjelenésével, mint a korábbi kiadónak, de attól a régi 
lapszámokat levenni nem elegáns dolog." Az már csak hab a 
tortán, kommentem egy nap alatt eltűnt. Cenzúra? Alulfizetett 
webmester? Nem tudom. Nem is érdekel. Ahogy netes megjelenés 
nélkül a nyomtatott számaik sem.

Afelől biztos vagyok, hogy jogszerűen jártak el a korábbi 
számok levételével. Egy valamit azonban tudomásul kell vennie 
mindenkinek, így Önnek is. 

Olyan sajtóterméket kinyomtatni, ami a neten nem érhető el (de 
minimum tartalmának a kivonata), lehet, de nem érdemes. 

Az utolsó évtized annyira átformálta mindennapjainkat, 
munkánkat hogy teljesen természetes számunkra, hogy 
számítógépünk asztaláról saját háttértárainkon túl a világháló 
publikus erőforrásai is azonnal elérhetők. 

Ezért.

Tisztelettel kérném, legalább a régi lapszámok webes elérését 
szíveskedjenek visszaállítani. Az új számaival is jó ötletnek 
tartanám, de hát ez az Ön "boltja", teszi amit jónak lát. 

Levelem nem kérem hogy megjelenjen a Mérnök Újságban, tudomásul 
veszem, ujságjuknak terjedelmi korlátja van. Ezen segtendő 
kamarai kollegáknak jelen levelem linkjét e-mailben eljuttatom 
azzal, hogy aki arra érdemesnek találja, juttassa tovább. Előbb 
utóbb Önnek írt levelem el fog tehát jutni mindazokhoz akikra 
tartozik, meg persze azokhoz is, akikre nem annyira. 

Azt is tudomásul veszem, nem vagyunk egyformák. Én pl. azért 
fizetek ingyenes  web-tárhely szolgáltatómnak, hogy weblapom 
reklámmentes legyen. Ön azért ír cikkeket, hogy reklámozhasson. 

Vészterhes, nehéz időket élünk. A hazai helyzet is és a 
nemzetközi helyzet is fokozódik. Megértem az Ön problémáit is 
(szerkesztő bizottsága korlátozza tulajdonában). Önnek viszont 
még egy harmadik apróságot kell megértenie. Az Ön lapja is 
(részben), kamarám is (egészben?) a tagok befizetéseiből 
tartja el magát. 

Ezért tisztelettel megkérem, legalább stílusában legyen olyan, 
mintha engem, minket szolgálna. Legalább egy korábbi írása is 
műszakiakra nézve meglehetősen sértőre sikeredett (vesszek meg 
ha tudom melyik), bevezetőmben hivatkozott írásának 1. mondata 
is személyeskedéssel vádolja Dr. Dezső György urat, amit 
szintén furcsállok. 


Mondta: 
"Kedves Dr. Dezső György Úr!
Meglehetősen személyeskedő hangvételű írását nekem címezte 
ugyan, ..."

Mondom: 
Nem személyekről van szó. Kamarámról, annak havilapjáról van 
szó, mely utóbbit történetesen Ön tulajdonol. Dr.Dezső György 
úr írása nem az Ön személyének, hanem az Ön által betöltött 
funkciónak szólt! Ha tetszik érteni a különbséget. 

Nyugodt lehet kamarám is, Ön is, nem fogok szervezkedni pl. 
kamarai belső "demokráciánk", jelölésünk, választásunk, 
furcsaságai miatt, (együtt nem) működésünk megváltoztatása 
céljából. Erre nekem sem időm, sem kedvem nincs (úgy általában 
nem tartozna Önre, csak hogy értse, idei kb. 30. ajánlatomból 
lett 5 munkám, amiből négy még fizetett is). És itt a megoldás 
is. Nem tudom mennyire tudják, az iparban sajnos egyre 
általánosabb a késedelmes fizetés, a nemfizetés. 

Ön szerint hol van az megírva, hogy alig valamire használható, 
munkámat jellemzően inkább akadályozó mint támogató kettős 
szervezetet (kamarámat, és havilapját) évi tagdíjammal pontos 
fizetési határidők betartása mellett támogassam? 

Különösen akkor, ha egy alulról jövő jogos kritika esetén 
egymásra mutogató, hárító magatartásúak, mondandójuk tartalma 
és stílusa inkább arrogáns mint kooperatív, érdekeinket nem 
védik, korábbi lapszámokat web-ről eltüntetik, alkalmanként 
még azt is megmondják számunkra, hogy mi legyen a véleményünk? 

Persze tisztában vagyok azzal, egy fecske nem csinál nyarat. 
Ha a vállalkozói szférában dolgozó összes tagtársunk egyszerre 
döntene is a halasztott fizetés, vagy kilépés mellett, a 
kamarában az állami alkalmaszotti szféra még mindig több mint 
a tagság felét alkotná. Kamara és az Ön lapja szűkebbre húzott 
nadrágszíjjal túlvészelheti. Tudja ki nem fogja túlélni? 

Az ország. 

Ezzel pusztán csak arra utalok, az állami mérnök a struktúra 
része, hiába mondja a szakszerű megoldást, a mai napig  
jellemzően politikai döntések születnek a műszaki kérdésekben. 
A struktúra csúcsán az átkosban a megbízható elvtárs, módszer- 
akarom mondai rendszerváltásunk után a politikailag hűséges 
pártkatona ült és ül kivétel nélkül. Mindőjükre jellemző volt a 
felfelé kritikai szemlélet (igen főnök), lefelé együttműködő 
és humánus vezetői stílus (ÁLLJON VIGYÁZZBA HA VELEM BESZÉL!). 

Ennek a 65. éve tartó gyakorlatnak eredménye látható, 
tendenciája jósolható.


Üdvözlettel 
Erdős Attila 



2010-11-28


Kezdőlap       		Következő